HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

122 éve végrendelkezett Alfred Nobel a Nobel-díjról

Nobel-díjPosted by administrator 2017-11-29 10:59:10

Napra pontosan 122 évvel ezelőtt, 1895. november 27-én írta meg végrendeletét Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló, aki a dokumentumban úgy fogalmazott, hogy felhalmozott vagyonának kamataiból minden évben részesedjen a kémiai, fizikai, fiziológiai, orvosi és irodalmi területek legjobbjai, sőt az is, aki az adott évben a legtöbbet tette a békéért világszerte.

A Nobel-díjjal jelenleg 8 millió svéd korona, átszámítva mindegy 272 millió forint jár az elismerést kiérdemlő személynek. 1968 óta adják át az úgynevezett Alfred Nobel-Emlékdíjat, másik nevén a Közgazdasági Nobel-Emlékdíjat.

A végrendelet (lásd alább) értelmében konkrét teljesítménnyel, eredménnyel lehet kiérdemelni a jelölést, majd a díjat, amelyet csak élő személynek ítélhetnek oda. A Nobel-békedíjat (ez az egyetlen) nem természetes személynek is adhatják, például szervezetek.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, kivéve a már említett Nobel-békedíjat. A Nobel-békedíjat, amelyet a végakarat szerint a norvég parlament választja meg.

Az utóbbi 70 évben azonban eltérnek az eredeti gyakorlattól, 1936 óta kormánytag nem lehet a Norvég Nobel Bizottság tagja, 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azok, ők csak kinevezik a bizottságot.

A végrendelet egy részlete:

“Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.”

Magyar Nobel-díjasok (forrás: wikipedia)

Szent-Györgyi Albert (1893– 1986). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, a díjazás éve: 1937.
Kertész Imre (1929–2016). Irodalmi Nobel-díj, a díjazás éve: 2002.
Magyar születésű, de emigrációban díjazottak:

Lénárd Fülöp (1862–1947). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1905.
Békésy György (1899–1972). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, díjazás éve: 1961.
Gábor Dénes (1900–1979). Fizikai Nobel-díj, díjazás éve: 1971.
Wigner Jenő (1902–1995). Fizikai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1963.
Harsányi János (1920–2000). Közgazdasági Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1994.
Oláh György (1927–2017). Kémiai Nobel-díj, díjazás éve: 1994.
Hersko Ferenc (1937–). Kémiai Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 2004.
Magyar származású díjazottak:

Richard Adolf Zsigmondy (1865–1929). Kémiai Nobel-díj, díjazás éve: 1925.
Bárány Róbert (1876–1936). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, díjazás éve: 1915.
Milton Friedman (1912–2006). Közgazdasági Nobel-díj, díjazás éve: 1976.
Daniel Carleton Gajdusek (1923– 2008). Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (megosztva), díjazás éve: 1976.
Elie Wiesel (1928–2016). Béke-Nobel-díj: 1986.
Polányi János (1929–). Kémiai Nobel-díj (megosztva), 1986.

Forrás: Lokal/hu



  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post774