HUNSOR - A svéd 24 óra

Utolsó szalmaszálba kapaszkodhat a svédországi magyar lány

SvédországPosted by administrator 2015-03-05 11:40:40
A svédországi fogyatékos és árva magyar lány kálváriája tovább folytatódik. A svéd hatóság egyelőre hajthatatlannak tűnik, de közben a kinti magyar konzul is segíteni próbál a családnak.

Ahogy azt megírtuk, Fruzsina közel három éve csak nyaralni ment Svédországba a nagynénjéhez, amikor az itthoni gyámja jelezte telefonon a kinti nagynéninek: a lánynak nincs hova hazajönnie. Ruff Ágnes így magához fogadta őt. Viszont különböző joghézagok miatt Fruzsinának nincsen gyámja, a nagynéni sem tud egyelőre az lenni, így a lány épp hazatoloncolás előtt áll. A történet egyik legnagyobb tragédiája, hogy Fruzsina Magyarországon állami gondozásba kerülne: élő rokona itt nincsen, de magát ellátni sem tudja.

A svéd migrációs hivatal keddre hívatta be Fruzsinát, ráadásul egy érvényes repülőjeggyel kellett volna megérkeznie. A nagynénje emiatt demonstrációt is szervezett az épület elé. Egyúttal a svédországi magyar konzulnak egy levelet is írt. Ebben Ruff Ágnes többek között azt írja le: mivel a lány egy nyolcéves szellemi szintjén áll, a hivatal nem küldhet neki személyesen levelet, csakis a gondnokának. Fruzsinát a nagynénje tartja el, és vele is él, gondnoka nincsen.

Arra, hogy a fogyatékos lánynak küldték személyesen a levelet és ezzel hibát követtek el, közben a migrációs hivatalnál is rájöttek – írja levelében Ágnes. A döntést így most addig halasztották el, míg nem kerítenek Fruzsinának hivatalosan is egy gondnokot, aki jogosult ezt a határozatot kézhez venni. „Én ekkor közöltem, hogy nem kényszeríthetik Fruzsinát, hogy gondnoka legyen, mivel nagykorú. Ha pedig nem tudják közölni vele a döntést, mert nyolcéves szinten van, akkor teljesen hibás a kiutasító végzés” – érvel a nagynéni.

Ruff Ágnes szerint a legszomorúbb, hogy Fruzsina annyit ért csak az egészből, hogy megint elveszti a szeretteit, akik törődnek vele. A svédországi magyar konzulátustól érkezett válasz Ágnesnek. Ebben azt írják neki: Fruzsina vagy családja kérelmet nyújthat be a migrációs hivatalhoz, annak megállapítását kérve, hogy a kiutasítás akadályokba ütközik. Ennek a kérelemnek a jogi státuszát a migrációs hivatalnál nem részletezték még a konzulátus kérésére sem, de állítólag azt sugallták, hogy ez lehet az utolsó eszköz, amely a svéd hatóságot döntése megváltoztatására késztetheti. „Úgy érezzük, hogy kötelességünk erre a lehetőségre az Ön figyelmét felhívni” – írták Ágnesnek. Nem tudni, ez az ötlet mennyiben lehet Fruzsináék segítségére.

Magyarul: a kinti migrációs hivatal gondnokot próbál találni a lánynak, hogy a kiutasítási határozatuk jogerős legyen, de a nagynéni szerint ez törvénytelen lenne, mivel a lány nagykorú.

Különös méltányosság?

Értelemszerűen, amíg kint vannak, a lányra és nagynénjére a svéd szabályok vonatkoznak. Úgy tudjuk, Fruzsina nagynénje korábban azért vette fel a kapcsolatot az egyik itthoni gyermekjogi szervezettel, mert szexuális bántalmazás gyanúja merült fel az itthoni családnál. A nő ezért akarta, hogy nála legyen Svédországban Fruzsina. Állítólag viszont az sem volt egyszerű, hogy az akkor még kiskorú kislány kimehessen hozzá. Európai uniós tagállamokban más uniós államok polgárai amúgy elvileg különösebb magyarázat nélkül tartózkodhatnak, ha dolgoznak, vagy ha tanulnak.

A Magyar Helsinki Bizottság jogásza, Iván Júlia azt mondja, most éppen ez adja a nehézséget: a lány ugyanis fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. A kint tartózkodásnak egy másik kritériuma lehet az is, ha az illető a szűk családjánál van kint, tehát ha a férje, felesége, vagy gyermeke él az adott országban. A húszéves lánynál ez nem tud teljesülni, de a jogász szerint még ez sem gond feltétlenül: ha Ágnes és Fruzsina már korábban is együtt éltek, a lányt simán magához vehetné a nagynéni. Abból, amit az Index is közölt, és amit mi is megtudtunk, viszont az derül ki: a nagynéni valószínűleg csak a magyarországi hercehurca után vette magához a kislányt.

A svéd szabályok szerint egy a 18. évét betöltött személy akkor kérheti, hogy maradhasson, annak ellenére, hogy nem dolgozik, nem is tanul, és nem is a szülei miatt tartózkodik kint, ha annak extrém okai vannak. Egy biztos: a mostani elég extrém esetnek tűnik. „Különös méltányosságot igénylő kategóriába tartozik. A lány most pénzt gyűjt, ami arra utal, hogy megpróbál magáról gondoskodni.”

Kinek a hibája?

A svéd törvények nem azt nézik, van-e rendszeres bevétele, hanem hogy van-e elegendő anyagi fedezet a kint tartózkodásához, ilyen szempontból jó ötlet, ha a bankszámláján van pénz. Ez az öngondoskodás jele lehet – mondja Iván Júlia. A jogász szerint az értelmi fogyatékos lányra, akinek nincs gyámja, Magyarországon könnyen zárt osztály vagy pszichiátriára várhat, ami nyilvánvalóan sokkal rosszabb lenne neki, mint a mostani állapot, amikor a nagynénjével lakik együtt, Svédországban.

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy miként lehet gyám nélkül: ez vajon a svéd vagy a magyar rendszer hibája? Az biztos, hogy a magyarországi helyzetét nem rendezték, mielőtt kiment Svédországba.

A svédországi rokonnal időközben kapcsolatba lépett a magyar Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, amely megígérte, hogy ha kiutasítják a lányt, nem engedi az utcára kerülni, Magyarországon keresnek neki gondnokot és elhelyezést.

Az ügy fejleményeit folyamatosan követjük.(Nők Lapja, HVG)

• Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post764