HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

A Svéd közszolgálati TV - egy interjú krónikája

SvédországPosted by administrator 2013-11-18 13:07:26
Eddig huszonheten panaszolták be a svéd médiahatóságnál a Kobra című műsor Magyarországról sugárzott adását. A hivatal egy hónap alatt döntheti el, vizsgálódik-e, de bármi az eredmény, annak nem lesz következménye a riportfilmet jegyző újságíróra nézve.

Van valami furcsa a svéd új­ságírókban. Szakmai tudá­suk és az évek során felhalmo­zódott ismereteik dacára majd­hogynem rejtélyes módon képte­lenek az önkritikára, hiányossá­gaik beismerésére. Nem én írtam a fenti sorokat. Idéztem egy cikkbõl, amely tavaly jelent meg egy svéd újságban (Mediekri­tiken maste tas pa allvar. Metro, 2012. május 7.). Lars Adaktusson a szerzõje, aki hosszú éveken át az egyik legismertebb újságírója, politikai elemzõje és – talán azt is lehet mondani – arca volt az SVT 1-nek, vagyis a közszolgálati tévének. Aztán otthagyta az egészet, és elõbb átment a PR területére, majd beállt politikusnak – most a Kereszténydemokrata Párt listavezetõje a jö­võ évi EU-választásokon. Nagy valószínûséggel be is jut az EP-be.

A fent idézett cikknek nagy szerepe volt az életpá­lyaváltásban. Már a címe is sokatmondó: A médiakri­tikát komolyan kell venni. Lássuk csak, mit találunk benne!

„Nagyszerû munkát végzünk, díjakat nyerünk, mi vagyunk a legjobbak, jó döntéseket hozunk, soha nem követünk el hibát, a médiakritika másokról szól, nem bennünket érint. Az esetleges kifogásokat a tudósítá­sok módja és a médiumok eljárása ellen kényelmesen elhessegetjük vagy reflexszerûen elutasítjuk. Feltûnõ hiányt szenvedünk olyan tulajdonságokban, mint pél­dául önismeret, öntudat, mások meghallgatására való készség és megfontoltság.” Lázadó gondolatok egy közismert újságírótól – nem csoda, hogy a szakma gyakorlatilag kiátkozta.

Adaktusson szólt a baloldal feltûnõ dominanciájá­ról is a svéd médiában. Nem a véleményét írta le, ha-nem a tényeket: Kent Asp, a Göteborgi Egyetem pro­fesszora harminc éve ezt méri a médiamunkások kö­zött. Az ottani kollégák között a legnépszerûbb a Bal­oldali Párt – a politikai szervezetet nem is olyan régen még Baloldali Kommunista Pártnak hívták, de aztán a középsõ szó kikopott az elnevezésbõl.

A hírértékelés elveirõl szólva Adaktusson kifejti: kollégái politikai világnézete eleve eldönti, hogy mi lesz téma és mi nem Svédországban. „Amikor a mé­diumok képviselõi kicsinyítenek, letagadnak valamit, vagy éppen az elhallgatást választják, nem a kritikát ássák alá, hanem az újságírás iránti bizalmat” – véli.

Volt idõm a fentieken gondolkodni Stockholmban. Hiába akartam megkérdezni a Kobra stábját az októ­ber huszonharmadikán sugárzott, Magyarországról szóló riportfilm kapcsán, többször elküldött leveleimet napokig nem méltatták válaszra. Aztán egy reggel va­lakitõl megszereztem az állami televízió elnöknõjének, Eva Hamiltonnak az e-mail címét, és õ öt perc alatt válaszolt. Utána csoda történt: az ominózus mûsor ripor­terének, Kristofer Lundströmnek is hirtelen eszébe jutott jó hosszan és érezhetõen sértõdötten reagálni (mi­vel gyaníthatóan magánlevélnek szánta, nem idézhe­tem, de a lényeg, hogy nem vállalta az interjút), aztán kiderült az is, hogy a Kobra fõszerkesztõje, Martin Varmstedt szeretettel vár a tévészékházba.

Elég sok televíziós, még több nyomtatott sajtónak szánt interjút készítettem pályám során, de olyan soha nem volt, hogy az alany kétszer leállítsa a felvételt. Elõször szomjas volt, ezért kisétált a képbõl, másod­szor pedig felment az irodába utánanézni dolgoknak. Lehozott magával papírokat, de a kamerát nem kap­csolhattuk be, hogy ne lássuk késõbb, mi volt rajtuk. Megígérte, hogy elküldi svédül és angolul (egyébként a mûsor scriptje, vagyis pontos leírása volt a narrátor megszólalásaival és az interjúk szövegeivel). Azóta vá­rom a küldeményt.

Úgy tudom, más is kíváncsi a pontos szövegre: a Granskningsnämnden, vagyis az ottani médiahatóság is bekérte a mûsort és a teljes leírt szöveget.

Martin Varmstedt egyébként jóvágású férfi. Ami­kor összeraktuk a filmet, egy arra járó kolléganõ, be­pillantva a vágószobába, felkiáltott: interjúztatok Brad Pitt-tel? Dörzsölt médiamunkás, politikai újság­írásban edzõdött évekig egy liberális lapnál, jó ideje pedig a köztelevízió kulturális szerkesztõségét erõsíti. Azt is mondhatnám, találkozásunk alatt végig cinikus mosoly bujkált a szája szögletében, de ebben könnyen lehet, hogy tévedek. Meglehet, õ így örül annak, ha egy „egzotikus” kelet-európai országból kíváncsiak az ál­láspontjára.

– Hogyan készül a Kobra? – kérdeztük a fõszer­kesztõt. – Miért éppen a nemzeti ünnepen került adásba a Magyarországról szóló rész?

– Tavasszal kezdtük tervezni az adásokat, a Ma­gyarországgal foglalkozó filmet a tizenkét részes soro­zat nyolcadik epizódjának szántuk, aztán úgy alakult, hogy a negyedik adás lett. Már májusban is forgattunk Magyarországon, aztán júniusban és augusztusban is. Hogy október 23-án került adásba, az véletlen volt – egy héttel a sugárzás elõtt tudtuk meg, hogy e nap nem­zeti ünnep önöknél, és már nem tudtunk változtatni.

– A svéd sajtót alaposnak és kiegyensúlyozottnak ismertük. Miért gondolja, hogy a Magyarországról ké­szült riportfilm megfelelt ezeknek a kritériumoknak?

– Én úgy éreztem, hogy megfelel a kritériumok­nak. Mi azt gondoljuk, hogy jó mûsort készítettünk, alaposan körbejártuk a témát, és kellõen utánanéz­tünk dolgoknak. – A svéd médiahatóság szabályozásában az áll, hogy ha egy kiemelt szereplõt kritika ér, akkor még abban a mûsorban meg kell szólaltatni, hogy megvéd­hesse magát. Ebben a mûsorban elhangzott a magyar kormányról az, hogy – idézem – támogatja és elõsegí­ti az antiszemitizmust, az idegenellenességet és a ho­mofóbiát. Miért nem kérdezték meg a kormány állás­pontját?

– Mi kulturális mûsort készítünk, és ebben mûvé­szeket, alkotókat szólaltatunk meg, az õ véleményüket kérdezzük. Mûsorainkban nem vagyunk kíváncsiak a kormányok vagy a politikusok véleményére, ezért nem is kérdezzük õket. – Az egyik megszólaló, Dopeman bejelentése sze­rint indul a következõ választásokon.

– Dopeman kulturális személyiség, aki politikával is foglalkozik. A mûsorban kulturális személyiségként mutattuk be. Az a fontos, hogy az emberek félelem nélkül beszéljenek. Egyébként a svéd médiahatóság­hoz sok bejelentés és panasz érkezett, ez kivizsgálhat­ja, hogy minden rendben volt-e a mûsorral. Mi állunk a vizsgálat elé.

– A filmben azt sugallták, hogy a magyar néptánc a nacionalizmus eszköze, és ehhez egy politikai párt tagját szólaltatták meg. Az interjú alatt nemzetközi hí­rû gyermek-néptáncegyüttes képeit használták.

– Amikor olyan képviselõket kerestünk, akik a kultúráról beszélnek, akkor a Jobbik egyik tagját talál­tuk meg, aki azt mondta, hogy a néptánc a magyar tu-dat és kultúra egyik eszköze. Ekkor mutattuk ezeket a képeket. Sokkszerûen érte a svédországi magyarokat (is) a film hangvétele és csúsztatásai. Henrikkson Katalin lundi bölcsész így emlékezik arra a bizonyos estére:

– Nagy érdeklõdéssel vártuk és néztük családilag, és nagyon felháborított, hogy Magyarországot ilyen színben mutatják be – egyáltalán nem ismertünk rá az országra. Nyilvánvaló, hogy valamilyen hátsó gondo­lattal, valaki sugallatára készült a film. Egyoldalúan, negatívan mutatták be az országot, a mûsor tele volt hibával, és ami nagyon felháborított több itteni ma­gyart, hogy éppen október 23-án mutatták be.

A svédországi magyar nõ levelet írt a mûsor szer­kesztõinek, és olvasói észrevételeit megjelentette egy nagy példányszámú dél-svédországi napilap is.

– Írásomban rámutattam a ténybeli tévedésekre, ezenkívül elmondtam a véleményemet arról, hogy a svéd újságírók más országok esetleges politikai érde­keltségei érdekében dolgoznak és tesznek, mert sze­rintem ilyen irányítás volt a háttérben – vélekedik.

Makkai Lilla, Magyarország stockholmi nagyköve­te éppen október 23-án adta át megbízólevelét Stock­holmban, és nem gondolta, hogy elsõ hivatalos mun­kanapjának estéjén belecsöppen egy háborúba. A mû­sor után a követség telefonjaira és levelesládájába öm­leni kezdtek az üzenetek.

– Felháborodott levelek jöttek, amelyek azonnali fellépést, kiállást, tiltakozást sürgettek, elsõsorban svédországi magyaroktól. Aztán szépen jöttek otthon­ról és svédországi svédektõl is. Még mindig kapok üze­neteket, és ezekben nagyon sokan megköszönték azt, hogy felemeltük a szavunkat – mondja Makkai Lilla.

– Többen megosztották velünk azokat a leveleiket is, amelyeket a mûsor szerkesztõinek, illetve az itteni mé­diahatóságnak írtak, és amelyekben kifogásolták a mû­sor egyoldalúságát. A hullámok máig nem ültek el. A nagykövet úgy véli, ez a helyzet nem használ egyik félnek sem. Nagyon erõs visszhangot váltott ki mindkét országban, és további hatásai lehetnek:

– Ha a mûsor hatására csak ötven svéd dönt úgy, hogy jövõ nyáron mégsem Magyarországra megy nyaralni, mert fél a randalírozó gárdáktól, a kisebbsé­geket, idegeneket fenyegetõ tömegektõl, akkor ez nem jó a magyar vendéglõsöknek, szállodásoknak, színhá­zaknak, múzeumoknak, gyógyfürdõknek. De nem jó azoknak a svéd befektetõknek sem, akiknek Magyar­országgal üzleti terveik vannak, mert itthon kritizál­hatják õket: mit keresnek egy ilyen zavaros, gyanús országban – mutat rá Makkai Lilla.

Információink szerint egyébként a Kobra Magyar­országról szóló mûsorát eddig huszonheten panaszol­ták be, jelentették fel a svéd médiahatóságnál. A tör­vény értelmében a hivatal a sugárzást követõ harminc napon belül dönt arról, hogy indul-e vizsgálat. Interjún kívül megkérdeztem a fõszerkesztõt: amennyiben bebizonyosodik, hogy tévedtek, milyen következményei lesznek ennek, eltávolíthatják-e pél­dául a hibázó szerkesztõt. Nem, jött a határozott vá­lasz, az újságíró állása semmilyen körülmények kö­zött nem forog veszélyben, védi a sajtótörvény, így akár fatális hiba után is folytathatja munkáját. Nem volt idõnk tovább beszélgetni, így nem tud­tam megkérdezni, mi történne akkor a világgal, ha ez más szakmákban is így mûködne.

Például súlyos szív­mûtét esetén örülne-e annak, ha az õt éppen operálni készülõ orvosról megtudná: korábban számtalan szakmai hibát elkövetett, és ezeknek köszönhetõen többen ottmaradtak a mûtõasztalon. VÉGE (Lukács Csaba, MNO)

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post643