HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Merre viszi a svéd hajó az Uniót?

Se2009.EUPosted by administrator 2009-09-13 11:21:11
Harmadik hónapjába lépett az Európai Unió svéd soros elnökségi ciklusa, miután 2009. július 1-én átvette a stafétabotot cseh elõdjétõl. Azóta Stockholm felel az Unió zökkenõmentes irányításáért mind adminisztratív, mind politikai területen.

"A svéd elnökség készen áll a kihívásokra"

Az Unióhoz 1995-ben csatlakozó Svédország nagy reményekkel vetette bele magát a 2001 után immáron már második elnökségi idõszakába. A semlegességérõl elhíresült országra e fajta lelkesedés korántsem volt mindig elmondható az európai együttmûködés során. Egészen a kétpólusú világrendszer felbomlásáig némi idegenkedéssel figyelték az Európai Közösségek tagországainak integrálódását, azonban az egy lépés távolság néhány területet kivéve - például a nemzeti valutához való ragaszkodás - megszûnt mikor uniós tagokká váltak.

Mit is jelent soros elnöknek lenni?

Jelenleg a svédek annak a rendszernek az élén állnak, amely az Unió legnagyobb hatalommal bíró törvényhozó szervének, az Európai Unió Tanácsának - avagy a Miniszterek Tanácsának - irányítója. A soros elnöki méltósággal az a feladat hárul a félévente váltakozó elnökségre, hogy az aktuális témában összeülõ miniszterek között összhangot és hatékony ütemû munkát biztosítson, képviselje a Tanácsot az uniós intézmények elõtt, illetve magát az Európai Uniót nemzetközi szinten. E feladatok ellátása egy olyan összetett rendszerben, ahol 27 ország kíván együtt és sokszor egymásnak feszülve dolgozni nem gyerekjáték. Részben ezt a problémát segíti megoldani, hogy a három egymást követõ ország kormányai közösen dolgoznak ki programot az õket érintõ összesen másfél évre. Így került Svédország a harmadik, azaz záró tagként Franciaországgal és Csehországgal egy elnökségi csapatba.

Új Parlament - új Bizottság

"Az elnökséget mind változások, mind megújulás jellemzi"- hirdeti az elnökség hivatalos honlapja. Milyen változásokra lehet számítani a következõ idõszakban? Rövidesen az újonnan megválasztott Európai Parlament és az új felállásban bemutatkozó Bizottság megkezdi a munkáját, illetve a svédek által támogatott Lisszaboni Szerzõdés esedékes életbe lépésével további intézményi és mûködési változások mehetnek végbe. Az átmenettel és az intézményi reformmal kapcsolatos feladatok megfelelõ kezelésének és koordinálásának sikeressége nagymértékben függ az elnökségtõl, amely a felmerülõ akadályokat szeretné könnyedén venni. Erre utaltak a napokban Cecilia Malmström svéd Európa-ügyi miniszter EP-képviselõkhöz intézett, az Euobserver oldalán is közzétett szavai, mikor hangsúlyozta, hogy az EU sok esetben hajlamos intézményi gondjait az állampolgárokat érintõ, tényleges feladatok rovására túlértékelni. Bízva abban, hogy a Szerzõdés az október másodikai ír megmérettetésen helyt áll, az elnökség mindent elkövet azért, hogy a hónap végén esedékes uniós vezetõi találkozón fennakadások nélkül folyhassanak le mind a biztosok, mind az EU külügyminiszterének és az Európai Tanács elnökének kijelölése.
A skandinávok nem csupán az intézményi kihívások miatt törhetik a fejüket az elkövetkezendõ félévben. Ugyan a trió tagjaival már 2008 júniusában kidolgozták közös programjukat, azonban az elõre eltervezett lépéseket nem várt fejlemények tarkítják. A svéd miniszterelnök szerint is az Unió válságos idõszakon megy keresztül, és együtt kell megküzdeni az olyan kihívásokkal mint a továbbra is problémákat okozó világgazdasági válság, vagy a H1N1 vírus megjelenése. A gazdasági együttmûködést igyekszik elõsegíteni többek között az, a European Voice által említett, szeptember 17-ére Reinfeldt miniszterelnök által kitûzött EU vezetõi találkozó, amely során remények szerint kidolgozásra kerül az a közös álláspont, amit az EU Tanácsa a szeptember utolsó hétvégéjén tartandó Egyesült Államokbeli pittsburgh-i G20 csúcson fog képviselni. A svéd elnökség fontosnak tartja ezen informális vacsora összehívását annak érdekében, hogy a G20 találkozóra meghívást nem kapott EU tagállamok is hallathassák a hangjukat.

Sárga-kék elképzelések

A svéd tervezetben megtalálhatjuk azokat a tradicionális svéd vonásokat is, melyek már a 2001-es elnökségi programot is jellemezték. Az intézményi transzparencia prioritása, az emberi jogok védelme, a foglalkozáspolitika kérdése, vagy az Unió bõvítése melletti elkötelezettség éppúgy állandó elemei a svéd Európa-politikának, ahogy a közös kül- és biztonság politika szupranacionális szintre helyezésétõl való idegenkedés is. Hagyományosan semleges országként a kormányközi együttmûködést, illetve a közvetlen beavatkozás helyett a konfliktus prevenciót és a béketeremtésre és -fenntartásra irányuló megmozdulásokat részesítik elõnyben. Alátámasztja óvatos álláspontjukat Olof Skoog, svéd diplomata kedden a Biztonsági és védelmi bizottság elõtt a 2007 óta létezõ, de eddig be nem vetett EU harci csoportokról elhangzott szavai, amelyek szerint svéd elnökség támogatja, hogy a csoportok közvetlen a védelmi miniszterek alá tartozzanak. Arról, hogy miért nem kerültek még e csoportok bevetésre, a svédek politikai párbeszédet szeretnének indítani, adja tudtul az Euobserver.
A 2008 júniusában elkészült dokumentum kiegészítése a 2009 júniusában megírt programtervezet, melynek pontjaira a svéd elnökség a rendelkezésére álló idõszakban különösképpen fókuszálni kíván. A már említett gazdasági és foglalkoztatottsági kérdések mellett központi szerepet tölt be a klímaváltozás kérdése, aminek megfelelõen a december 7-én kezdõdõ koppenhágai ENSZ Klímakonferenciára nagy erõkkel készülnek. Az öko-hatékony gazdaságot szorgalmazó svédek bíznak abban, hogy az irányelveket 2012-ig meghatározó Kiotói Protokoll folytatásáról szóló tárgyalások alatt a még formálódó végleges közös uniós álláspontokat érvényre tudják juttatni. Amellett, hogy az EU célja a globális átlaghõmérséklet éves emelkedésének 2 Celsius fok alatt való tartása, az elnökség a szennyezõanyag-kibocsátás globális csökkentésére, a Föld országainak a klímaváltozás hatásaira való felkészítésére, a fenntartható fejlõdésre és a technológiai kooperációra kíván összpontosítani. Az éghajlatváltozás mellett a regionális Balti Stratégia fejlesztése, a bírósági együttmûködést elõsegítõ Hágai Program utódjaként megnevezett Stockholm Program és nem utolsó sorban az Európai Szomszédságpolitika menedzselése fontos az északiaknak.

Végig tekintve az svéd elnökségi idõszak tervezett hivatalos és nem hivatalos találkozóin, úgy tûnik, hogy az ezekben a hetekben irodáikba a nyári szünetrõl visszatérõ uniós bürokratáknak keze alatt égni fog a svédek által kiadott munka. Remények szerint a svédcsepp beolajozza az utóbbi idõben akadozó, nyikorgó brüsszeli fogaskerekeket. (Kitekintõ)


vissza a HUNSOR címlapjára

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post62