HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

A svédek társadalmi integrációval küzdenének a munkanélküliség ellen

Se2009.EUPosted by administrator 2009-09-02 15:03:32
Európában továbbra is növekszik a munkanélküliség, ráadásul erõsödnek azon félelmek, hogy egy elhúzódó recesszióban forráshiány miatt bedõlnek a munkahelyek megtartására kidolgozott ideiglenes tervek. A júliusban induló svéd elnökség a régi megoldások helyett a munkaerõ-piaci integrációt támogatja.

„Azt szeretnénk, ha az EU megerõsödve kerülne ki a pénzügyi válságból,” mondta a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt, amikor kedden (június 23.) bemutatta a svéd elnökség prioritásait a svéd parlamentben.
A svéd miniszterelnök szerint Európa nem brüsszeli nyilatkozatok, szabályozások, irányelvek révén tud munkahelyeket teremteni, hanem rövidtávú, elõrelátó munkaerõ-piaci politikák létrehozásával, mely segít fenntartani a foglalkoztathatóságot és megakadályozni a hosszú távú munkanélküliséget, valamint a protekcionista intézkedések visszatérését.
„Hogy mit tehet Európa hosszú távon? Reformálhat, átalakíthat és modernizálhat.” – tette hozzá a svéd kormányfõ.
A svéd gazdaságélénkítõ program csúcspontja a társadalmi integráció
A munkanélküliségi ráta az elmúlt tíz évben nem tapasztalt magasságokba szökött az áprilisban mért 8,6 százalékos értékkel, ráadásul az elõrejelzések szerint ez a szám az év végére két számjegyuvé dagadhat. A svéd elnökség ezt igyekszik elkerülni, és ennek érdekében dolgozik egy hatékony kilábalási stratégián.
A svéd munkaügyi minisztérium tisztviselõi a befogadó munkaerõ-piaci politikák hívei, mivel állításuk szerint ez rövid-és hosszútávon egyaránt jelentõs gazdasági hasznot jelent.
Az elõrelátó munkaerõ-politikák segítenek a munkanélkülieknek munkát találni, illetve két munkahely között szakmai képzéseken részt venni. A skandináv államok többet fordítanak az aktív munkaerõ-politikára mint Európa összes többi országa. A pénzügyi támogatások nagy részét képzésekre költik, de jelentõs összeg jut a foglalkoztatási kezdeményezésekre és a fogyatékkal élõk munkaerõ-piaci integrációjára is.
Elképzelésük szerint az egyik munkahelyrõl a másikra történõ bekerülés idejét minél inkább le kell rövidíteni és olyan hasznossá tenni, amennyire csak lehet.
„Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az átmeneti munkaerõ-kereslet hanyatlás miatt munkanélkülivé válók, azzal a veszéllyel néznek szembe, hogy tartósan kikerülnek a munkaerõpiacról, mely közvetlen hatással bír az egyénekre és a társadalomra egyaránt.” – mondta Barbro Carlqvist, a svéd munkaügyi minisztérium vezetõ gazdasági tanácsadója.

Skandináv ország: terjeszteni a hazai gyakorlatot

Svédország Dániával együtt mindig vezetõ helyet foglal el a Centre for European Reform (CER) „lisszaboni eredményességi tábláján”, ami a Lisszaboni stratégia célkituzéseinek megvalósulását méri a 27 tagállamban.
A táblázat eredményei szerint a két skandináv állam példája megmutatja, hogy a versenyképes piac, a magas adóztatás és az átfogó jóléti intézkedések kombinációja valóban muködõképes lehet.
Amikor a lisszaboni stratégia útjára indult, a központi célkituzés az volt, hogy 2010-re 70 százalékra növeljék a foglalkoztatási szintet Európában. A program 2000-ben történõ indulásakor az EU és az USA közötti életszínvonal különbség okainak kétharmadát azzal magyarázták, hogy kevesebb európainak van munkája, mint amerikainak, illetve, hogy az európai munkavállalók nem dolgoznak olyan keményen, mint tengerentúli kollégáik (a rövidebb munkahét és a hosszabb szabadságok miatt).
A CER kutatásai szerint bár a tagállamok elsöprõ többségében nõtt a foglalkoztatottak száma, általánosságban csak kevesükrõl mondható el, hogy radikális változtatásokat hajtottak végre a munkaerõpiacukon 2000 óta. Az EU munkaerõ-piaci szégyenfoltja továbbra is a fiatalok közötti különösen magas munkanélküliségi arány.

A régi hibákat el kell kerülni

Az elmúlt hónapokban az uniós vezetõk a szociális biztonsági hálóba próbáltak kapaszkodni, hogy megvédjek az európaiakat a gazdasági válság legsúlyosabb következményeitõl, közben abban bíztak, hogy a gazdasági fellendülés gyorsan követi a válságot.
Néhány szakember szerint a munkahelyek megtartását célzó tervek, mint a rövidebb munkaidõ, a fizetetlen szabadság vagy a képzési szabadság, szerencsétlen intézkedések egy hosszúra nyúló recesszió esetében. Úgy tunik, a cégek meg vannak gyõzõdve arról, hogy ha a gazdasági helyzet nem javul õszig, akkor további munkahelyek válnak feleslegessé, és visszatérünk majd ahhoz a régi gyakorlathoz, hogy a növekvõ munkanélküliséget a korai nyugdíjaztatás rendszerével és rokkantsági támogatássokkal próbáljuk enyhíteni.
„Mindez költséges és ráadásul nem is hatékony.” – magyarázza Colqvist. „Ahhoz, hogy elkerüljük a múlt hibáit, a korábbi politikai gyakorlatot, mely a munkaerõpiacról való kijutást könnyítette meg, olyan politikai elképzelésekkel kell felváltani, melyek munkalehetõséget biztosítanak mindazoknak, akik tudnak és akarnak dolgozni.” – tette hozzá a tanácsadó. Colqvist kiemelte azt is, hogy az Uniónak reformokat kell végrehajtania annak érdekében, hogy a munkaképes korosztály tagjaiból minél többen dolgozhassanak, és a tagállamok jobb helyzetben legyenek, amikor ismét fellendül a gazdaság.
Társadalombiztosítási politikák: ugródeszka a munkaerõpiacra
A svéd elnökség meggyõzõdése szerint az aktív, befogadó munkaerõ-piaci politikák szoros összefüggésben vannak a társadalombiztosításai politikákkal.
Az elöregedõ társadalom veszélyeinek tükrében az uniós tagállamoknak hatékony reformokra lenne szüksége, melyek a munkaerõ-piaci kereslet növelését, az idõsebb dolgozók és a csökkentett munkaképességu személyek alkalmazását és megtartását célozzák, magyarázza a svéd tisztségviselõ.

„Az ilyen intézkedések segítenének biztosítani a közfinanszírozások hosszú távú fenntarthatóságát, a jóléti rendszerek hatékonyságát, alkalmasságát és minõségét, és fokozni a társadalmi integrációt.” – mondta Colqvist, aki azt is hangsúlyozta, hogy a megfelelõ biztonsági háló jelenti az ugródeszkát a munkaerõ-piacra történõ belépéshez és a visszatéréshez. (EorActiv)

Következõ lépések:

• Szeptember 15-16.: Konferencia az egészséges és méltóságteljes idõskorról
• Szeptember 29-30.: A fiatalok szellemi egészsége
• Október 1.: Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa
• Október 15-16.: Mit jelent a nemek közötti egyenlõség a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatottságban?
• Október 15-16.: 8. kerekasztal megbeszélés a szegénységrõl és a szociális kirekesztettségrõl
• Október 22-23.: Új szakképzettséget az új munkahelyekért konferencia Göteborgban
• Október 22-23.: Egészséges öregkor Európában: Elsajátított leckék és jövõbeni lehetõségek
• Október 26-27.: A munkaerõ-piaci integrációról szóló magas szintu csúcstalálkozó
• November 16-17.: Egyenlõségi csúcstalálkozó

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post50