HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Svédország biztonságosabbá tenné az Uniót

Se2009.EUPosted by administrator 2009-12-15 14:42:48
Az Európai Unió svéd elnöksége a múlt heti (december 10-11.) uniós csúcstalálkozón bemutatta a bel- és igazságügyi együttmûködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait. Stockholm erõfeszítései azt célozzák, hogy a 27-ek végre a bevándorlás- és a menekültpolitika területén is komoly lépéseket tegyenek, vélik az EurActivnak nyilatkozó szakértõk.

A svéd indítvány az EU állam- és kormányfõinek múlt hét végi csúcstalálkozóján került bemutatásra. Az Európai Bizottság egyik munkatársa úgy kommentálta a tervezetet, hogy az a valaha látott legbõvebb „útiterv” az Unió elnökségeinek történetében.
Osztotta ezt a véleményt a szocialista EP-képviselõ, Gurmai Zita is, aki a közös biztonság és az egyensúlyteremtõ intézkedések mellett a szabályozás „rendkívüli komplexitását” emelte ki. A Stockholm Programként is nevezett tervezetrõl készített európai parlamenti állásfoglalás szocialista jelentéstevõje hangsúlyozta, ez az elsõ olyan joganyag az Unió történetében, amely „az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti”.
A Parlament külön ennek a programnak a vizsgálatára felállított csoport tagjaként, a brit szocialista Claude Moraes is azt hangsúlyozta, hogy a tamperei és a hágai elõdökkel szemben, a Stockholm Program tervezete „a bel- és igazságügyi együttmûködés egész területét lefedi”, és ezáltal „konkért elõrelépést tesz” abba az irányba, hogy a sok éve befagyott vitát felélessze.
A bevándorlás- és a menekültpolitika, az alapvetõ jogok és a biztonság ellentmondásos és politikailag érzékeny kérdései számos esetben okoztak vitát az EU tagállamai között az elmúlt évtizedben.

A Parlament megnövekedett szerepe „felgyorsítja a dolgokat”
A Lisszaboni Szerzõdés életbe lépésével az eddigi harmadik pillér (bel- és igazságügyi együttmûködés) egész területén az Európai Parlament ugyanolyan jogalkotói szerepet kapott, mint a Miniszterek Tanácsa. A képviselõk meg vannak róla gyõzõdve, hogy ezzel minden kulcsterületen megtörhetõ lesz az eddigi tétlenség.
Az Európai Bizottság egyik hivatalnoka az EurActivnak elmondta, a kulcsfontosságú döntések ezáltal sokkal hamarabb megszülethetnek majd, hiszen a Lisszaboni Szerzõdéssel kibõvített együttdöntési eljárás több beleszólást enged a Parlamentnek.
Bár a gyakorlatban az eljárás hosszabb lesz, hiszen a Tanács mellett még egy faktos, a Parlament is bekerül a döntéshozatalba, a képviselõk – köztük Moraes is – abban bíznak, hogy a Parlament demokratikus fórumán keresztül „több reflektorfény esik majd” az ilyen ügyekre, és ezzel megelõzhetõ, hogy a tagállamok - egyet nem értés miatt – késõbbi idõpontra napolják a kérdést.
Moraes ugyanakkor figyelmeztetett, „inkább a bizonyosság a fontos és nem a sebesség”. Függetlenül attól, hogy ezek a kérdések mennyire ellentmondásosak, „képesek leszünk jogot alkotni”.
Egy bizottsági forrás szerint a Stockholm Program megfogalmazása ugyan szándékosan igen homályos, mégis jó irányba mutat. A menedékjogot kérõk és a Mediterrán-tenger felõl érkezõ illegális bevándorlók egyre növekvõ száma már eddig is komoly fejtörést okozott az Uniónak. A program támogatja az EU határvédelmi ügynöksége, a Frontex megerõsítését is.
Az Európai Parlament olasz képviselõi szerint jelenleg leginkább az illegális bevándorlókkal teli csónakok elfogása és az elfogott bevándorlók helyzetének megoldása a kulcskérdés. A Frontex megerõsítése pedig azt jelentené, hogy a tagállamok a jelenleginél több hajót, repülõgépet, személyzetet és egyéb eszközöket bocsátanak az ügynökség szolgálatába, megkönnyítve ezzel a feladatot.

A Stockholm Program az illegális bevándorlás elleni küzdelem stratégiájának kulcsszereplõjeként beszél Frontexrõl, amely arra készteti a tagállamokat, hogy több területen lépjenek fel közösen, valamint, hogy biztosítsanak több eszközt a Bizottság számára a Frontex képességeinek fejlesztése érdekében. Moraes szerint „rajtunk múlik, hogy betömjük-e a lyukakat” a léket kapott hajón.
Egységes menekültpolitika?
Míg a bizottsági forrás arról beszélt, hogy az Unió végrehajtó testülete „elégedett volt” a stockholmi tervezettel, az EurActiv diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy a Bizottság valójában nem örült annak, hogy az egyik legvitatottabb területen, a menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében nem született elõrelépés.

Kris Pollett, a Menekültek és Számûzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles - ECRE) vezetõ szakértõje szerint a program „menekültjogi harmonizációt érintõ kétértelmû szövegezésében” jól tükrözõdik az akarat hiánya.
Pollett szerint az ECRE „nagyon csalódott” a tervezet homályos szövegezése miatt, Morael ugyanakkor úgy véli, hogy a szöveg túl nagy hangsúlyt fektet a határátkelõk biztonságára és az ellenõrzésére, a vízumellenõrzésre és a bûnüldözésre.

Mindezek mellett a program az állampolgárok jogait helyezi középpontba, hogy „kézzelfoghatóvá” tegye az európai polgárság intézményét. (euractiv.hu)

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post174