HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Forró viták Brüsszelben az újramelegített Benes-dekrétumokról

Se2009.EUPosted by administrator 2009-10-29 19:52:45
- Súlyos fenntartásaink vannak Václav Klaus kérésével kapcsolatban, hogy Prága kimaradhasson a Lisszaboni Szerzõdéshez fûzött alapjogi chartából - szögezte le Bajnai Gordon magyar kormányfõ az uniós csúcstalálkozó elõtt.


A tagországok egy része szerint a soros elnök Svédország elsiette a cseh államfõnek tett ajánlattal.
- Súlyos fenntartásaink vannak Václav Klaus cseh államfõ késõi kérésével kapcsolatban, hogy Prága kimaradhasson a Lisszaboni Szerzõdéshez fûzött alapjogi chartából, mert attól tart, hogy a második világháború után kitelepített szudétanémetek kártérítési pereket indíthatnak. Ezt mondta csütörtökön délelõtt Bajnai Gordon magyar kormányfõ, aki az uniós csúcstalálkozó elõtt a Visegrádi Négyek kormányfõivel és Szlovénia képviselõivel tárgyalt.
Miután Jan Fischer cseh kormányfõ röviden vázolta a helyzetet, de a sajtóértekezletén Bajnai érzékeltette, hogy Magyarországnak, Szlovákiának és Ausztriának is kétségei vannak a tervezett garancia megadásával kapcsolatban, de jelezte, az esti eszmecserén megnézik, mivel hozakodik elõ a svéd elnökség, vagy bármely más tagország.

Brüsszeli forrásaink szerint a tagországok egy része úgy véli, hogy Svédország kissé elsiette a dolgokat, amikor megoldási javaslatot kínált Klausnak, aki azt elvileg el is fogadta. Most viszont látható, hogy a választások után megalakult és újra aktív német kormány, valamint az említett tagállamok mind élesebben fogalmaznak. Közvetlenül a találkozó kezdete elõtt, egy másik tájékoztató keretében Bajnai utalt rá, a parlament európai bizottságának keretében szerdán beszélt Németh Zsolttal is, vagyis ismeri a Fidesz véleményét is a kérdésben. Hozzátette: önmagában a Benes-dekrétumok emlegetése is súlyos hiba, mert Európa tragikus múltját idézi fel, amelyet semmiképpen sem kellene kapcsolatba hozni a jövõbe mutató Lisszaboni Szerzõdéssel.

Az új alapokmánynak a célja éppen az, hogy millióknak a Benes-dekrétumok alapján végrehajtott kisemmizése ne ismétlõdhessék meg. A Lisszaboni Szerzõdést mielõbb ratifikálnia kellene az utolsónak maradt Csehország elnökének is, de az unió ezért nem adhat meg bármi árat. A források ugyanakkor örvendetes fejleménynek nevezték, hogy Szlovákia elfordult a cseh követelés felkarolásától, teljesen más véleményre helyezkedett, s legfeljebb tanácsi következtetést vár el a kérdés tisztázására, ha arra szükség lesz.

A késõ délután kezdõdött találkozó másik kulcskérdésében, a klímafinanszírozásban sincs egyetértés. Az említett visegrádi "ötös" találkozó kilenc részvevõre bõvült délelõtt, amikor Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia is csatlakozott. A kilenc tagállam leszögezte: nem támogatja a svédek által az asztalra tett indítványt, mert az nem veszi figyelembe kellõképpen az új tagállamok gazdasági teherbíró képességét, valamint a rendszerváltás óta megcsappant károsanyag-kibocsátást, s azt a tényt, hogy a kiotói vállalásokat Magyarország például túlteljesítette.

A vita tárgya lényegében az, milyen egységes álláspontot képviseljen a klímaváltozás elleni küzdelemben példamutató szerepre törõ Európai Unió a decemberi globális koppenhágai konferencián. Az Európai Bizottság szerint 2020-ig a fejlõdõ világnak évi 100 milliárd euró támogatásra lenne szüksége, hogy részt tudjon venni a felmelegedés folyamatának lassításában, s a környezeti és szociális katasztrófák megelõzésében. A fejlett országoknak az állami költségvetésekbõl 22-50 milliárdot kellene elõteremteniük, ami nem egyszerû feladat a gazdasági válság következtében hatalmasra duzzadt költségvetési hiányok fényében. Az Európai Unió a tervezet szerint évi legfeljebb 15 milliárdot kínálna fel 2013 és 2020, s évi 1,5 milliárdot 2010 és 2013 között. Ám Nagy-Britannia például évi 8-10 milliárdot tanácsol, s egyes országok nagyobb kezdeti pénzügyi lökést adnának a támogatásnak.

A kilenc új tagország nevében beszélõ Bajnai Gordon azt mondta, ez esetleg önkéntes alapon elképzelhetõ. De semmiképpen sem fogadható el az a szövegtervezet, amely elsõsorban a károsanyag-kibocsátásra alapozná a tehermegosztás elvét. A kilencek szerint a gazdasági fejlettség lehet az iránymutató. De persze a kilencek is érzik, hogy a klímaváltozás fontos kérdés, õk is megoldást akarnak, csak más számítás alapján. Ami az elveket illeti, kísértetiesen ismétlõdik a decemberi vita, amikor azonban Gyurcsány Ferenc kormányfõ magára maradt ellenállásával, hogy a rendszerváltást követõ nagy csökkenést a károsanyag-kibocsátásban érdemben vegye figyelembe az EU. A brüsszeli ellenérv most is az, ez a mérséklés nem tudatos cselekvés, hanem az ipar összeomlásának a következmény volt. Ám ezúttal a szénerõmûvekre nagymértékben támaszkodó lengyelek is vállalták a közös fellépést, s a lapzártánk után zárult esti egyeztetésre maradt az alkufolyamat.
A dán Lars Lokke Rasmussen kormányfõ egyes országok taktikázásáról beszélt, míg Merkel német kancellár azt mondta, az Egyesült Államok és Kína is teregesse ki lapjait. Berlinben úgy gondolják, Koppenhága elõtt egyáltalán nem kéne összegekrõl beszélni, mert ezzel az EU rontja tárgyalási pozícióit. A magyar álláspont ettõl nem áll messze, de Budapest azért tisztázná a tehermegosztás alapelveit.

Az alapjogi charta. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját a kormányok, a Bizottság és a Parlament tagjai dolgozták ki egy konvent keretében, és 2000. december hetedikén, a nizzai csúcstalálkozón fogadták el. Minthogy az alkotmány részévé nem válhatott, hiszen azt a francia és a holland szavazók elutasították, hosszú vita után a Lisszaboni Szerzõdéshez csatolták, kivételt adva a briteknek és a lengyeleknek bizonyos rendelkezések alól. A chartának visszamenõleges hatálya nincs. A dokumentum hét fejezetben és ötvennégy cikkelyben rögzíti az európai polgárok jogait, lényegében összefogja a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, a sajtószabadságtól a gyülekezés szabadságán át a tulajdonhoz és az oktatáshoz való jogokig. Kimondja a kollektív kiutasítás tilalmát is. A Benes-dekrétumok és az alapjogi charta összefüggéseit igen nehéz lenne kimutatni, ám a Lisszaboni Szerzõdést ellenzõ Václav Klaus nyilván jól kiszámította milyen darázsfészekbe helyezi a többi tagállam kezét, ha a tárgyalási folyamat lezárulta után ilyen nehezen értelmezhetõ követeléssel áll elõ. Ám minthogy a szerzõdésrõl csak az õ aláírása hiányzik, hogy az unió nekiláthasson az elõkészített intézményi változások végrehajtásának, a svéd elnökség most rákényszerül, hogy kitaláljon valamit, ami megnyugtatja az elszigetelõdött Klaust, nem sérti a kérdésben egyébként érintett tagállamok érdekeit, s nem érinti a Lisszaboni Szerzõdést sem. (NOL)

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post139