HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Még nem kezd konzultációkat az elnökség az új Bizottságról

Se2009.EUPosted by administrator 2009-10-08 14:45:59
A svéd elnökség mindaddig nem szándékozik megkezdeni az új Bizottság kinevezésére és más, a Lisszaboni Szerzõdés értelmében esedékes személyi kinevezésekre vonatkozó hivatalos konzultációkat, amíg végérvényesen nem tisztázódik a helyzet az új szerzõdés ratifikációja körül – közölte szerdán Brüsszelben Fredrik Reinfeldt svéd kormányfõ. Egyes EP-pártcsoportok vezetõi ugyanakkor az eljárás haladéktalan megkezdésére sürgették Stockholmot.

A svéd elnökség – miközben folytatja a Lisszaboni Szerzõdés végrehajtását célzó elõkészületeket – egészen addig nem kívánja megadni a jelet az új Európai Bizottság kinevezésére irányuló procedúra megkezdésére, amíg nem tisztázódik a ratifikáció körüli helyzet – erõsítette meg Fredrik Reinfeldt svéd kormányfõ szerdán elõbb a brüsszeli sajtó képviselõi, majd az Európai Parlament plénuma elõtt. Reinfeldt emlékeztetett rá, hogy jelenleg csak 24 uniós tagállam ratifikálta a 27-bõl az új szerzõdést, és noha a következõ napokban a lengyel és az ír folyamat lezárulására lehet számítani, a cseh alkotmányos eljárás körüli bizonytalanság – megítélése szerint – nem nyújtja azt a biztos hátteret, ami alapján hozzá lehetne kezdeni a következõ Bizottság felállításához szükséges konzultációk elindításához, illetve a többi – már a Lisszaboni Szerzõdés alapján esedékes – személyi döntés kihordásához. (Mint ismert, a szerzõdés két új posztot hoz létre: állandó elnököt állít két és fél éves idõszakra az Európai Tanács élére, továbbá rendelkezik az új külpolitikai fõképviselõ kinevezésérõl, aki egyúttal alelnökként az Európai Bizottságnak is tagja lesz).
Miután a cseh alkotmánybírósághoz szeptember végén 17 szenátor által eljuttatott beadványról – amely az új szerzõdés cseh alkotmánnyal való összeegyeztethetõségét firtatja – szóló döntés és Václav Klaus cseh államfõ a ratifikációs eljárás befejezéséhez szükséges aláírásának idõpontjáról továbbra is csak találgatni lehet, Reinfeldt szerint az EU a következõ napokban „ismeretlen vizekre evez” majd. A svéd kormányfõ ugyanakkor hozzátette, hogy nem feltétlenül Klaus aláírására vár a konzultációk megindításával, hanem ehhez például az is elegendõ lenne, ha az alkotmánybíróság döntése megszületne és tisztázná a helyzetet.
José Manuel Barroso bizottsági elnök is nyilvánvalóvá tette, hogy a következõ Bizottság felállításához a start jelet a helyzet pontos ismeretének birtokában legelõbb az október utolsó napjaiban összeülõ Európai Tanács adhatja csak meg. „Kész vagyok hozzákezdeni az új Bizottság megalakításához, de ehhez elõbb tudnom kell, hogy az Európai Tanács milyen szerzõdés alapján kíván ehhez zöld utat adni, illetve ismernem kell a külpolitikai fõképviselõ személyét is, hiszen azt a Bizottság elnökének is jóvá kell hagynia” – jelentette ki Barroso, aki szerint a brüsszeli testületben egyetértés alakult ki a biztosok között arról, hogy az új Bizottságnak amennyire lehetséges, már a Lisszaboni Szerzõdés alapján kellene felállnia.
Éppen ez az, amivel a szerdán a témáról tartott parlamenti vitán több pártcsoport vezetõje sem értett egyet. Guy Verhofstadt, az európai liberálisok (ALDE) frakcióvezetõje felszólította a svéd elnökséget, hogy haladéktalanul indítsa el a biztosok kinevezéséhez szükséges procedúrát. „Ne várjunk, nincs veszítenivaló idõ” – hangoztatta az egykori belga miniszterelnök, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy az EU „béna kacsa” módjára tehetetlenül várakozzon. Ezért szerinte el lehetne indítani az eljárást a jelenleg érvényes Nizzai Szerzõdés alapján is, aztán majd az új szerzõdés hatályba lépését követõen végrehajtani a szükségessé váló módosításokat. Ugyancsak a jelölési folyamat azonnali megkezdésére sürgette Stockholmot Daniel Cohn-Bendit, az európai zöldek vezére, aki szerint, ha elhúzódik a cseh ratifikációs folyamat, addig Prága addig ne küldhessen biztost a brüsszeli testületbe, amíg az új szerzõdés hatályba lép. Cohn-Bendit azért is síkra szállt, hogy az Európai Tanács elnökét ne zárt ajtók mögött, homályos politikai alkuk eredményeképpen válasszák ki, hanem nyilvános vitán. „Európának joga van egy nyilvános vitára” – szögezte le.
Ján Fischer cseh kormányfõ – aki repülõgépének meghibásodása miatt kénytelen volt videokonferencia segítségével részt venni az ír referendum utáni helyzet tisztázását célzó, Reinfeldt által összehívott tanácskozáson – kiemelte, hogy nem az a kérdés, hogy Václav Klaus államfõ aláírja-e a Lisszaboni Szerzõdés ratifikációs okmányát, hanem az, hogy arra mikor kerül sor. „Meggyõzõdésem, hogy az év végéig minden a helyére kerül és az alkotmánybírósági döntést követõen Klaus elnök kész lesz aláírni az okmányt” – közölte Ján Fischer. Fredrik Reinfeldt pedig reményének adott hangot, hogy elnöksége kész lesz megfelelni annak, az állam- és kormányfõk által még korábban megfogalmazott elvárásnak, hogy legkésõbb év végéig teremtõdjenek meg a dokumentum életbe lépésének a feltételei.
Jerzy Buzek, EP-elnök – aki ugyancsak részt vett az uniós intézmények elnökeinek tanácskozásán – a találkozót követõ sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy nem akarnak nyomást gyakorolni Prágára és a cseh elnökre, de egyértelmûvé kell tenni, hogy a jelenlegi bizonytalanság „költségekkel jár” a többi tagállam számára.
(Bruxinfo.hu)

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post115