HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Klímaváltozási konferencia Stockholmban: "rendkívül nagy valószínűséggel" az ember tehet mindenről

KlímaPosted by administrator 2013-09-27 20:35:14
A klímaváltozással foglalkozó nemzetközi konferencia egész éjszaka tartó tanácskozás után péntek reggel Stockholmban elfogadta a globális felmelegedésről szóló régen vár új jelentést - közölték az IPCC illetékesei.
Ma ismerteti ötödik klímajelentését az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) Stockholmban.


A jelentésnek a pénteken nyilvánosságra kerülő 30 oldalas összefoglalójában a testület az előzetesen kiszivárgott információk szerint arra a megállapításra jutott, hogy az éghajlatváltozás "rendkívül nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység számlájára írható.

Ez elmozdulást jelent az IPCC 2007-es jelentésében használt "nagyon valószínű" minősítéstől, és azt jelzi, hogy a tudósok immár 95 százalékos bizonyossággal úgy gondolják, hogy a klímaváltozást az ember okozza.
A jelentés várhatóan kedvezőtlenebb kilátásokat fogalmaz meg a tengerszintnek ebben az évszázadban várható emelkedésével kapcsolatban, és górcső alá veszi az emberi tevékenység szerepét az északi-sarki jégolvadásban, amely rekordot ért el tavaly nyáron. Emellett a gleccserek és a jégpáncélok visszahúzódását is részletesen taglalja majd.

A jelentés júniusban ismertetett vázlata azt jósolta, hogy a felszíni hőmérsékletek 0,3-4,8 Celsius-fokos emelkedése várható a 21. században attól függően, hogy mely országok milyen mértékben csökkentik a legfőbb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid kibocsátását.

Az IPCC 2013-as jelentése három részből áll, az első rész teljes - kétezer oldalas - változatát hétfőn, az éghajlatváltozásnak a politika, gazdasági és társadalmi hatásait, illetve a klímaváltozás elleni védekezést taglaló második és harmadik részt jövő év elején Tokióban, illetve Berlinben ismerteti majd az ENSZ égisze alatt működő testület.

A 195 ország képviselőiből álló szervezet 1988-ban jött létre az éghajlatváltozás okainak és hatásainak tanulmányozására. Az IPCC azóta négy jelentést készített, ezekben egyre szorosabb kapcsolatot állapított meg az emberi tevékenység és a globális felmelegedés között. A testület nem végez saját kutatásokat, ehelyett több száz szakértőt jelöl ki a témában legfrissebb tudományos kutatások áttekintésére és számbavételére. Az idei jelentésben több mint 800 tudós működött közre.

Nagy hatással lesz Európára az éghajlatváltozás


Az éghajlat felmelegedése pár évtizeden belül nagy hatással lehet Európára és növelheti az egyes országok közti különbségeket a szakértők véleménye szerint.
Különösen az olyan országokban, mint Olaszország és Spanyolország eshet vissza erőteljesen az elkövetkező tíz-húsz évben a csapadék mennyisége - mutatott rá Hans Joachim Schnellnhuber, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) igazgatója.

A szárazság a mezőgazdaságból származó bevételek csökkenéséhez, növekvő munkanélküliséghez és egyre nagyobb társadalmi különbségekhez vezethet ezekben az országokban, amelyek már most a gazdasági válság terhei alatt szenvednek - mondta a szakember a Potsdamban hétfőn kezdődött és csütörtökig tartó Impacts World 2013 elnevezésű klímakonferenciát megelőzően.

"Nincs ok arra, hogy kételkedjünk a klímaváltozásban. A tudomány régóta egységes ebben a témában. Ha tovább várunk, már túl késő lesz" - hangsúlyozta Schnellnhuber. "Legkésőbb 2030-ig jelentős mértékben csökkenteni kell az üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását. A Föld felmelegedését tekintve minden egyes Celsius-fok számít. A globális középhőmérsékletet az ember testhőmérsékletéhez hasonlítva azt mondhatjuk, hogy két fok felmelegedés lázat, öt pedig már halált jelenthet" - fejtette ki a tudós.

A klímakutatók az ismereteik alapján segítséget akarnak nyújtani a politikusoknak a döntéseikhez. Schnellnhuber szerint a jövőre nézve fontos lenne az is, hogy a klímaváltozásban leginkább érintett régiók tudósait nagyobb mértékben vonják be a kutatásokba. Ezek a területek ugyanis a szakértő szerint egyelőre teljesen felkészületlenek.

Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren

Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése - mutatták ki német kutatók.
A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban - amelyet a 14.-19. század közötti időszakra tesznek - keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul - írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot. (MTI)


  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post612
Next »