HUNSOR - A svéd 24 óra

HUNSOR - A svéd 24 óra

a szabad, független információs forrás

www.hunsor.se/hirfigyelo » A Svéd 24 óra

Luca-nap, Csillagzene és a skandinávok

HagyományPosted by administrator 2009-12-10 12:17:23
Ünnepi készülõdés skandináv módra

Dániában az év utolsó hónapja már az ünnep jegyében telik, az utcákat, üzleteket kivilágítják, füzérekkel és fenyõágakkal díszítik fel. A családok a szoba mennyezetére négy gyertyával díszített adventi koszorút akasztanak, és advent minden vasárnapján meggyújtanak egyet. A gyerekek különleges karácsonyi bélyeggel felragasztott üdvözlõlapokat küldenek egymásnak, és saját készítésû díszekkel maguk öltöztetik fel a karácsonyfát és az egész lakást. Gyakran készítenek dán zászlócskákból álló füzéreket, amelyeket piros-fehér szívekkel díszítenek fel.

Norvégiában is komoly hagyománya van az adventnek. December elejétõl mindenki ünnepi lázban ég. A családok felkészülnek a karácsonyra és díszekkel ékesítik a házakat. A kapukon koszorúk, az ablakokban csillagok, a házak elõtt szalmából készült kecskebakok és gabonakeresztek jelzik az ünnepet. A lakásokat belül is feldíszítik, és mindent virágba borítanak. A karácsonyi ünnepsorozat keretében december 13-án, Luca napján minden óvodában és iskolában éneklõ kórus járja körbe gyertyával a sötét termeket és Lucia-süteményt osztogatnak.
Svédországban a Szent Iván éjjele és a karácsony mellett a harmadik legnagyobb ünnep szintén a Luca-nap. Szent Luca, a szembetegek és vakok védõszentje keresztény vértanú, ennek ellenére mégis nagy tisztelet övezi a bõ 500 éve lutheránus Svédországban. A települések, sõt az ország is Lucát választ. Ne szépségversenyre gondoljunk, a kiválasztott mindig az a lány, aki az adott közösségért a legtöbbet tette, gondoskodó és kedves. Idén decemberben mi, magyarok is egy kicsit részesei lehetünk a svéd Luca-napnak, hiszen a Csillagzene Fesztivállal - amely egyben a svéd európai uniós elnökség lezárása Magyarországon - közösen mutatkozik be ez az érdekes északi hagyomány Budapesten. A Svéd Királyi Nagykövetség és a Csillagzene Fesztivál a Néprajzi Múzeumban rendez közös programokat, amelyeken december 11-13. között a szokásos kézmûves vásár mellett egész nap fellépõk váltják egymást a nagyszínpadon. Ott lesz a magyar nép- és világzenei élet java, Sebestyén Márta, Palya Bea, Ferenczi György és a Rackajam, a Budapest bár, a Csík zenekar és az idén 40 éves Kaláka. A nagykövetség kérésére idén elõször érkezik az eseményre Svédországból Luca-kórus, illetve az ország egyik legkiemelkedõbb népzenei énekese, Gunnel Mauritzson és triója. A fesztiválon nemcsak a svéd zenei, hanem a gasztronómia hagyományokból is ízelítõt kapunk: meg lehet kóstolni a híres sárfányos kalácsot, no meg a glöggöt.

Babonák és hagyományok

A manók vagy nisse-k elválaszthatatlan részei a dán karácsonynak. A Julon, azaz a szentestén elõjönnek rejtekükbõl, hogy bosszantsák a háziakat. A nisse-vel általában tanácsos jól bánni, mert a babona szerint, ha megharagszik, igen sok kárt tud okozni: tönkre teheti a termést és betegséget hozhat a családra, ezért a családok karácsonykor egy tál rizskását helyeznek a padlásra, hogy a koboldokat kiengeszteljék. Ezt elfelejteni, illetve a manók kásájából enni, nem tanácsos.
A norvégoknál az ünnepi készülõdést szintén számos, régi idõkbõl fennmaradt babona és népszokás tarkítja. Vidéken állatokat vágnak le, hogy aztán a legapróbb részeit is gondosan felhasználják. A húst feldarabolják és elraktározzák, hogy egész télen fedezzék a szükségleteket, a zsiradékból pedig karácsonyi gyertya, illetve szappan készül. Napjainkban is kedvelt szokás zabköteget állítani a ház elé a madaraknak. Ha az összegyûlt madarak hangosan csiripelnek, akkor jól indul az új esztendõ. Természetesen itt is van olyan babona, amely a manókhoz köthetõ. Az ünnepi vacsora után szokás a maradék ételt és terítéket az asztalon hagyni, mert éjszaka manók és szellemek tehetnek látogatást a házban, és balszerencsét hozhat, ha elfelejtünk gondoskodni az éjszakai jövevényekrõl. Érdekes a seprûrejtés hagyománya is. Eszerint december 24-én néhány napra az összes seprût el kell rejteni, a babona szerint ilyenkor jönnek elõ a boszorkányok, hogy ellopják az összes seprésre alkalmas eszközt, mert ezzel akarják a "légiflottájukat" felújítani.

A szenteste, a Julaften Norvégiában az egyik a legfontosabb nap az évben. Az emberek délután elmennek az istentiszteletre, utána pedig családi körben elfogyasztják az ünnepi vacsorát. Esetleg barátok, kollégák körében megajándékozzák egymást, ilyenkor mindenki kap egy kis meglepetést, de azt nem lehet tudni, ki az ajándékozó. A hagyományos norvég Mikulás, a Julenisse látogatását is mindenki nagyon várja. Õ térdnadrágot, kézzel kötött harisnyát, norvég pulóvert és házi szövésû kabátot visel, és a norvég házakban neki jut az asztalnál a fõhely.
Skandináv ünnepi vacsorák
A dánoknál a karácsonyi vacsora, a smörgasbord kora este kezdõdik. A tipikus karácsonyi menü valamilyen szárnyas - hagyományosan kacsa -, esetleg sertés, szósszal és többféle módon elkészített krumplival. A desszert hagyományos rizspuding, a ris á l'amande tejszínnel és apróra vágott mandulával megszórva, forró cseresznyeszósszal leöntve. A háziasszony egy egészben hagyott mandulát is elrejt a pudingban. Aki ezt megtalálja, a vacsora végén apró ajándékot kap. A vacsora elfogyasztása után, de még az ajándékok kibontása elõtt jön a gyertyagyújtás, majd a család körbeveszi a fát. Kéz a kézben - akárcsak a norvégok és a svédek - elkezdik körbetáncolni, közben zsoltárokat és egyéb karácsonyi dalokat énekelnek.

Norvégiában az ünnepi vacsorán gyakran fogyasztanak tõkehalat, töltött bordát, ez juleribbe és egy julepolse nevû vastag, disznóhúsból készült sült kolbász, melyhez karácsonyi sört isznak. A karácsony elengedhetetlen italkülönlegessége az akevitt (aqua vitae, "az élet vize") is, amely köménnyel fûszerezett, krumpliból készült pálinka. Desszertnek itt tejszínes tejberizs kerül az asztalra, de a karácsonyi menü része a mézeskalács is. Alapanyaga a mandula és a méz, különleges ízvilágát pedig a szegfûszeg és a fahéj adja. A mézes mandulás aprósüteményeket gyömbérrel, ánizzsal, fahéjjal ízesítik, de híres a mandulával megszórt vaníliás sütemény, a karácsonyi tallér is.

A svéd karácsonyi ételek mindegyike kicsit különös egy magyar ember számára. Halat, elsõsorban pácolt lazacot és heringet õk is esznek az ünnepek alatt, azonban náluk a ropogósra sült sonka a fõfogás, a húsokhoz, svéd húsgolyóhoz zselét kínálnak, de feltálalnak céklasalátát és sült virslit is. Tipikus karácsonyi étel a "Jansson kísértése": hagyma, krumpli, tejszín és haldarabok ízletes keveréke megsütve. Szokás karácsonykor tejberizst - amibõl egy tálkával ki kell tenni az ajtó elé a házimanónak -, mézeskalácsot, illetve "dõlt halat" enni. Utóbbit, vagyis a sós lében pácolt halat csak azok készítik, akik még tiszteletben tartják ezt a százéves hagyományt.
Az észak-európai népek hozzánk hasonlóan nagyon készülnek a karácsonyi ünnepekre, ám hagyományaik, szokásaik sokban különböznek a mienkéitõl. A dánokban, norvégokban és svédekben közös, hogy hisznek a manókban, tejberizst esznek karácsonykor és szenteste körtáncot járnak a fa körül.

Szent Lucia a IV. században élt a Szicíliához tartozó Siracusában. Örök szüzességet fogadott, és annak ellenére, hogy akkoriban bûn volt kereszténynek lenni, nem adta fel az elveit. A kiszemelt võlegényéhez nem ment feleségül, aki bosszúból elárulta õt, és bár máglyahalálra ítélték, a monda szerint a tûz nem fogott rajta, így tõrrel oltották ki az életét.
A hagyomány szerint a szent hajnalban gyertyafénnyel érkezik meg az otthonokba, forralt bort (glöggöt), kávét és sáfrányos kalácsot hoz a háziaknak. Kísérõi fehér ruhába öltözött lányok és a csillagfiúk, amolyan kis manók, akik amellett, hogy a háziakat finomságokkal lepik meg, énekelnek és verseket is mondanak.

A nisse-k, a pogány néphitbõl származó természetfeletti lények a hagyomány szerint a ház lakóit védelmezik. Apró termetûek, ritkán nagyobbak, mint egy 10 éves gyerek, ám vonásaik egy öregemberre emlékeztetnek (ráncos bõr, õsz szakáll és haj).

  • Comments(0)//sved24.hunsor.se/#post168
« Previous