<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0">
<channel><generator>iloblog 1.0</generator><title>HUNSOR Kitekintõ Feed</title><link>http://kitekinto.hunsor.se/</link><description>&lt;a href=&quot;http://www.hunsor.se/hirfigyelo&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;www.hunsor.se/hirfigyelo&lt;/a&gt; » HUNSOR Kitekintõ&lt;br/&gt;</description><item><title>Magyarok tüntettek Erdélyben</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2213</link><description><![CDATA[  Egyszemélyes tüntetést tartott kedden délután Csíkszeredában Csibi Barna amiatt, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen minden eszközzel akadályozzák a magyar kar létrejöttét. Csibi 17 órakor állt ki hirdetőtábláival a Majláth Gusztáv Károly térre, amelyeken ilyenek voltak olvashatók: „Apartheid", „MOGYE, hol a magyar tagozat?", „Azért nem kell a magyar orvos, mert azt akarják, dögöljünk meg." A táblákon a feliratok rovásírással is láthatók voltak. A fiatalember 18 órakor összeszedte a tábláit, és békésen elbandukolt.Csibi Barna engedélyt kért a tiltakozásra, és az akció megtartását Ráduly Róbert Kálmán polgármester jóváhagyta. A tüntetésre egy kisebb csendőralakulat is kivonult, de csupán annyit tettek, hogy tüzetesen megvizsgálták a hirdetőtáblákat, amelyeket ott helyben vissza is adtak Csibi Barnának. (Erdély Ma) 
 ]]></description><pubDate>Wed, 16 May 2012 16:09:17 +0200</pubDate><category>Emberi jogok</category></item><item><title>Meglepő szlovák gazdasági növekedés</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2212</link><description><![CDATA[  Szlovákia gazdaságának idei első negyedéves kiugróan jó teljesítménye az elemzőket is meglepte. Ezzel szemben a régió országai közül a magyar, a cseh és a román gazdaság is recesszióba süllyedt, az eurózóna pedig összességében stagnált. Szlovákia bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében  3,1  százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – derül ki a statisztikai hivatal tegnap közzétett gyorsjelentéséből.Az előző negyedévhez képest is 0,8 százalékkal nőtt a szlovák gazdaság. Mindez a banki elemzőket is meglepte, hiszen a szakértők legfeljebb 1,5 százalékos éves növekedésre számítottak.A gazdaság első negyedéves alakulásáról szóló részletes adatokat a statisztikai hivatal csak június 6-án teszi közzé, az elemzők azonban a vártnál nagyobb növekedést az ipar, különösen az autógyártás jobb teljesítményével magyarázzák, továbbá a német gazdaság húzóerejével.A most közzétett adatok fényében az elemzők az idei évre összességében 1,4 százalékos növekedést jósolnak az országnak. Az Európai Bizottság azonban még ennél is derűlátóbb, hiszen a legutóbbi előrejelzésében 1,8 százalékos növekedést jelzett Szlovákiának, miközben az eurózóna egészére 0,3 százalékos visszaesés vár.A gazdaság növekedése már meglátszik a foglalkoztatottságon is. A statisztikai hivatal szerint az első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma a tavalyi első negyedévhez képest.(Új Szó / mti.hu ) 
 ]]></description><pubDate>Wed, 16 May 2012 15:55:43 +0200</pubDate><category>Felvidék</category></item><item><title>Magyarország az európai lista legvégén</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2211</link><description><![CDATA[  Az első negyedéves GDP-bővülési adatok alapján a magyar gazdaság az utolsó, illetve utolsó előtti helyen áll az Európai Unió azon 21 országa között, amelyekről az Eurostat oldalán már elérhetők a növekedési számok. Az uniós statisztikai adatok más megvilágításba helyezik a magyar visszaesés kormányzati magyarázatát: a kormányszóvivői iroda ugyanis nemzetközi trendekről és Európának komoly növekedési kihívásairól írt a közleményében, és arról, hogy milyen fontos a kiszámítható gazdaságpolitika.  A magyar gazdaság az első negyedévben 1,3 százalékkal kisebb teljesítményt nyújtott, mint tavaly az utolsó három hónapban, közölte a KSH kedden. Ez az érték nemzetközi összevetésben is igen visszafogott eredmény. A külső környezet nehézségei mellett a belső problémákkal is küszködő magyar gazdaság ezzel az utolsó helyen áll annak a 21 EU-tagországnak a listáján, amelyekről már rendelkezésre állnak az adatok, írja a Portfolio.hu.A bajban lévő periféria-országokon (portugálok, spanyolok, olaszok) kívül még a ciprusi és a brit, illetve két régiós ország (a cseh és a román) mutatott visszaesést az első negyedévhez képest, de egyik esetében sem közelítette meg a zsugorodás mértéke a magyarét.Nem sokkal szebb a helyzet akkor sem, ha az év/év alapú számokat nézzük. Az északi országok teljesítménye irigylésre méltó, Magyarország pedig az utolsó előtti Portugáliát előzve. Igaz, itt a görögök eredménye biztosan sokkal rosszabb, ám egyelőre sem negyedév/negyedév indexük, sem kiigazított éves indexük nincsen. A nyers év/év mutatójuk viszont -6,2 százalék, amivel biztosan sereghajtók Európában.Mindezek a tények sajátos megvilágításban helyezik a kormányszóvivői iroda kedd délután kiadott, GDP-magyarázó közleményét.Az ugyanis „nemzetközi trendek által vezérelt” GDP-adatról írt, valamint arról, hogy „a mai napon publikált európai gazdasági adatok világosan mutatják, hogy Európának még mindig komoly növekedési kihívásokkal kell szembenéznie”. A magyar kormány a mai adatok lényegét abba látja, hogy „az EU27 és az eurózóna is jelentősen veszített lendületéből”, ezért fontos a magyar gazdaságnak a keleti nyitás, valamint „az átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika”.A Portfolio.hu megemlíti: a rossz magyar pozíció ismeretében felmerül a kérdés, hogy van-e még növekedési előnye Magyarországnak. Az alábbi ábra ebből a szempontból meglehetősen kiábrándító. Az elmúlt 15 évben érdemi növekedési előnyünk az eurózónával szemben csak abban az időszakban volt, amikor a fenntarthatatlan eladósodás is hajtotta a magyar gazdaságot. 2008 elején úgy tűnt, hogy a kiigazítás nagyját letudva újra eljöhet ez az időszak, immár valamivel egészségesebb szerkezetben, ám a globális válság gyorsan megcáfolta ezeket a várakozásokat. (index)  
 
  
 ]]></description><pubDate>Wed, 16 May 2012 13:04:55 +0200</pubDate><category>Gazdaság</category></item><item><title>Magyarország elvárja a szlovákiai magyar fiatalok bántalmazása ügyének gyors kivizsgálását </title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2210</link><description><![CDATA[  A magyar nemzetpolitikai államtitkárság gyors vizsgálatot és az etnikai alapú támadások megelőzését várja a szlovák hatóságoktól.  Mint arról tegnapi hírünkben beszámoltunk, vasárnapra virradóan szlovák bőrfejűek felvidéki magyar fiatalokat, négy fiút és négy lányt (17-től 24 éves korig ) bántalmaztak Pozsony főterén. Az államtitkárság közleményében hangsúlyozta, ha a sajtóinformációk megállják helyüket - a pozsonyi magyar nagykövetségen keresztül is folyik az eset kivizsgálása - a megvert fiatalokkal mihamarabb felveszik a kapcsolatot, és minden segítséget megadnak nekik. Ugyanakkor a szlovák rendőrségtől elvárják az eset gyors kivizsgálását, az elkövetők mihamarabbi kézre kerítését, továbbá hatékony intézkedések foganatosítását, amelyek garantálják, hogy a sajtóban leírt, illetve ahhoz hasonló, etnikai alapú támadás a jövőben ne fordulhasson elő.A fiatalok egy születésnapi házibuli után sétáltak a városban, egyikük családi hozzátartozója, Turján Melinda (öccsének fia és lánya barátja is a megtámadottak között volt) úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy nem is beszéltek magyarul, amikor a bőrfejűek hozzájuk értek.Az egyik fiúnak a bántalmazás következtében eltörött az orrcsontja, egy másiknak pedig az első fogait verték ki. A fiúk az éjszakát a kórházban, illetve a rendőrségen töltötték. A rendőrség több ember által elkövetett garázdaság miatt indított eljárást az ügyben. Két gyanúsítottat már előállítottak, ha bűnösségük bizonyítást nyer, három évig tartó börtönbüntetést kaphatnak.(Felvidék Ma) 
 ]]></description><pubDate>Tue, 15 May 2012 15:12:23 +0200</pubDate><category>Felvidék</category></item><item><title>Leváltották Romániában az összes magyar prefektust</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2209</link><description><![CDATA[  Romániában egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem maradt tisztségében a napokban lefolytatott leváltások és beiktatások után.   A Victor Ponta vezette baloldali román kormány a hét végén hozott több kormányhatározatot a prefektusok és alprefektusok leváltásáról, és az elmúlt két napban már több megyében be is iktatták az új prefektusokat. A változások nyomán az erdélyi megyékben egyetlen magyar prefektus vagy alprefektus sincs hivatalban.  A jobboldali Boc-, majd Ungureanu-kormányok idején Erdélyben Hargita, Kovászna, Szilágy és Hunyad megyének, a Kárpátokon kívül pedig a moldvai Vaslui megyének volt magyar prefekutsa. Alprefektusi tisztséget viseltek ugyanakkor a magyarság képviselői Arad, Brassó, Maros, Máramaros, Szatmár és Temes megyében. A baloldali kormány határozatai következtében valamennyiüket felmentették tisztségükből.  Hargita megyében Ladányi László Zsoltot Augusta-Cristina Urzica, a megye egyik román többségű községének a jegyzője, Kovászna megyében György Ervint Codrin Munteanu váltja. Munteanu már korábban is betöltötte a tisztséget, és magyarellenes intézkedéseivel irányította magára a figyelmet. Távozása előtt György Ervin elmondta, hogy azt tartaná normálisnak, ha a magyar többségű megyében a kormányváltás után is magyar anyanyelvű köztisztviselő töltené be a tisztséget. Codrin Munteanu vasárnap délutáni beiktatási ceremóniájáról tüntetőlegesen távol maradtak a megye és a megyeszékhely magyar vezetői.  A romániai közigazgatásban a prefektusok közhivatalnokoknak számítanak, nem szabad párttagsággal rendelkezniük. Kettős szerep hárul azonban rájuk a megyék vezetésében: egyfelől a megyei önkormányzat és a helyi önkormányzatok határozatainak a törvényességét kell ellenőrizniük, másrészt pedig a kormány helyi képviselői, a kormány politikájának a helyi végrehajtói. A romániai kormánycseréket általában a prefektusok lecserélése követi. A kormányok úgy ítélik meg, nem bízhatják politikájuk megyei szintű végrehajtását olyan közhivatalnokokra, akik egy másik kormányhoz is hűek voltak. Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön elmondta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügye (azaz hogy Ioan Mang román oktatási miniszter a különálló magyar karát megalapító kormányhatározat visszavonását javasolja), a választójogi törvényre és a kisebbségi törvényre vonatkozó bukaresti kormányzati megnyilvánulások aggodalomra adnak okot. Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációvezetője a romániai magyarság jogainak csorbítása miatt Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és Hannes Swobodához, az EP szocialista frakcióvezetőjéhez fordult.(index)  
 ]]></description><pubDate>Mon, 14 May 2012 21:15:28 +0200</pubDate><category>Erdély</category></item><item><title>Orbán, Európa és a kisantant</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2208</link><description><![CDATA[  Várható volt, hogy ez előbb-utóbb bekövetkezik: a magyar kisebbségek szempontjából legfontosabb három szomszédos államban sorra olyan kormányok alakultak, amelyek a korábbiaknál biztosan vagy várhatóan kevésbé kooperatív módon viszonyulnak majd nemzettársainkhoz. Az elmúlt évtizedek hazai diplomáciai gyakorlata ilyen esetekben az európai közvetítésben bízott: ezt a mankót viszont az elmúlt másfél évben mi rúgtuk ki saját magunk alól. A helyzet nem túl biztató.   Először Szlovákiában adódott úgy, hogy az eurómentő csomag megszavazását Fico előrehozott választáshoz kötötte, amit aztán annak rendje és módja szerint meg is nyert. A közelmúltban Romániában alakult olyan baloldali kormány, amely nem szorul magyar koalíciós részvételre, a hétvégi szerbiai választások pedig nacionalista fordulatot sejtetnek. Ezek a fejlemények egymástól függetlenek, de valószínűsíthetően vége a magyar kisebbségek elmúlt években kialakult relatíve kedvező pozíciójának a szomszéd államokban. Szlovákiával még az előző Fico-kormány óta több-kevesebb intenzitással folyik a szembenállás a kettős állampolgárság és a nyelvtörvény ügyében. Az új román kormány most jelentette be, hogy nem járul hozzá a marosvásárhelyi magyar orvosegyetemi kar megalakulásához, az ország új regionális felosztásának terveit - amelyben a Székelyföld nemhogy autonómiát nem kapna, de három régió felé szakítanák - pedig a románok többsége is nevetségesnek tartja.  A magyar külkapcsolatok szempontjából a romániai fejlemények az igazán fontosak. Orbán kormányra kerülésekor - igen jó érzékkel - lengyel-román-magyar együttműködési háromszöget vázolt fel, és minden nézetkülönbség ellenére Basescuval végig igyekezett jó kapcsolatot tartani, bár az utóbbi időben - a mi elég negatív európai reputációnk miatt - már sem a lengyel, sem a román fél nem rajong a magyar együttműködésért. A kettős állampolgársági törvény szövegében szinte teljesen átvettük a hasonló román szabályozást, így ez a vita a román-magyar viszonylatban meg sem jelenhetett, az csak Szlovákiával, illetve Ukrajnával okoz gondokat. Most pedig a román kapcsolat is kihullni látszik a rendszerből. Olyannyira, hogy Orbán ma már együttműködésre szólította fel az erdélyi magyar politikai erőket - ami helyes, de elég érdekes lépés azután, hogy ezen erők külön politizálását épp a Fidesz kezdeményezte pár éve...  A rendszerváltás időszakában, illetve azóta a hasonló konfliktusok megoldását Magyarország mindig az európai fórumokon kereste, és valamelyes szinten találta is. Most azonban sikeresen elértük, hogy az Unióban mi vagyunk a mindenkivel kötözködő, minden szabályt felrúgó és szisztematikusan kettős kommunikációt alkalmazó fekete bárány - emiatt sem az uniós szervekhez, sem a vezető hatalmakhoz, sem pedig a közvéleményhez nem fordulhatunk támogatásért egy esetleges magyar-szlovák vagy magyar-román nézeteltérésben. Az épp irányultságot váltó Franciaország (amely maga sem ismeri el pl. Koszovót) nem volt soha a magyar kisebbségek nagy barátja. Németország, az unión belül is hagyományos partner épp mindent megtenne, hogy Orbánt ne lássa hatalomban, miután jópár alkalommal eléggé feleslegesen hoztuk őket kellemetlen helyzetbe, legyen elég itt csak a Merkel-Sarkozy-paktummal kapcsolatos sasszézásunkra utalni. És hát sajnos bárki mondhatja, hogy milyen alapon kéri számon Magyarország nemzetközi egyezmények betartását, illetve szorgalmazza azok betartatását, ha más területeken velünk, a mi kötelességszegési eljárásainkkal van tele az uniós adminisztráció?  A kisantant pedig nem arról híres, hogy az ilyen helyzeteket ne ismerné fel, és ne aknázná ki maximálisan a maga javára. Ez pedig különösen azért veszélyes, mert amúgy a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek helyzete, amennyiben sorsukat nem az európai jogelvek szerint kezelik, tényleg veszélyes konfliktusforrás lehet. Vegyük ehhez még hozzá a mesterségesen szított "mindenki ellenünk van" hangulatot idehaza - hát ez így együtt nem sok jóval kecsegtet. A magyar politikai elitben pedig nem látom a helyzet kezelésének képességét, és azt a szándékot sem, hogy e fenyegető fejlemények árnyékában inkább önként és villámgyorsan visszatérjünk az európai jog útjára. Valószínűleg lépéshátrányban vagyunk, de a tévedések korrekcióját sosem lehet túl korán megtenni. Pedig most nagyon gyorsan kéne. (Timár Gábor)  
 ]]></description><pubDate>Sat, 12 May 2012 16:21:15 +0200</pubDate><category>Létkérdéseink</category></item><item><title>Boros: Ugyanezért két évig kínozták Magyarországot</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2207</link><description><![CDATA[  „Játszi könnyedséggel mondták ki ugyanazok az emberek, akik Magyarországot már két éve kínozzák deficitcélokkal meg hasonlókkal, hogy irányt váltanak” – reagált Boros Imre, közgazdász a köztévé reggeli műsorában arra, hogy az IMF vezetője egy konferencián arról beszélt, hogy az eladósodott államoknak csak fokozatosan kellene csökkenteniük költségvetési hiányukat.    Christine Lagarde, az IMF vezetője egy konferencián arról beszélt, hogy az eladósodott államok csak fokozatosan csökkentség költségvetési hiányukat, hogy elkerüljék gazdaságuk további sérülését. Lagarde szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy hasznos-e, hogy az országok mindenáron betartják a hiánycélt. Boros Imre szerint ez 180 fordulatos jelent az IMF eddigi retorikájával szemben. Hozzátette: azt még nem tudni, hogy ez a gyakorlatban mit hoz majd. „Játszi könnyedséggel mondták ki ugyanazok az emberek, akik Magyarországot már két éve kínozzák deficitcélokkal meg hasonlókkal, hogy irányt váltanak” – fogalmazott a közgazdász a köztévé Ma Reggel című műsorában. Hozzátette: úgy tűnik, hogy ez mindig csak akkor következik be, amikor egy világgazdasági súlyát illetően jelentősebb országban is, mint például Franciaország, komoly baj van.  Boros szerint a görögügy tanulságos Magyarország számára, segíthet, ha tanulunk a hibáikból. „Felhalmozták a nemzetközi szélhámos tranzakciókkal az adósságot, és máig nincs feltárva, hogy mi történt. Nálunk sincs feltárva. Gyorsan kell haladni a feltárással, és akkor Magyarország is kilábalhat” – mondta. Hozzátette: „egyébként túl sok pardont ne várjunk az IMF-től”.(Híradó)  
 ]]></description><pubDate>Sat, 12 May 2012 00:34:15 +0200</pubDate><category>Létkérdéseink</category></item><item><title>Folytatódik a magyar oktatási program Moldvában</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2206</link><description><![CDATA[  Folytatódik a moldvai magyar oktatási program, immár a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetésével és szakmai felügyeletével - mondta a nemzetpolitikai helyettes államtitkár pénteken Budapesten.   Répás Zsuzsanna a Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók címmel rendezett tanácskozás nyitónapján kiemelte: a magyar kormány számára a moldvai magyarság ügye kiemelt fontosságú.  A politikus úgy fogalmazott, hogy ismert az asszimiláció erőssége és a számos megpróbáltatás, amelyet a moldvai magyarság sorsul kapott. Éppen ezért mindent el kell követni azért, hogy segítsük moldvai nemzettársainkat, hogy nyelvüket, kultúrájukat a következő nemzedékek számára átörökíthessék - mondta az államtitkár.  Répás Zsuzsanna kitért arra, hogy a tavalyi népszámlálás (a csángók által nagy számban lakott) Bákó megyében több magyar mutatott ki, mint ahányan tíz esztendővel ezelőtt ott voltak. Úgy véli, ez akkor is jó eredmény, ha tudjuk, hogy ezúttal is csak egy töredékről beszélünk.  Megjegyezte: néhány évvel ezelőtt még a magyar bölcsésznövendékeket is visszafordították Csángóföld tiltott területéről, ma a moldvai magyar órákat látogató csángógyerekek egymással versengenek a szavalóversenyeken.  Az irány tehát jó - folytatta - kiemelve: azon kell közösen dolgozni, hogy a hatásfok és az eredményesség még magasabb lehessen a negyedmilliós moldvai katolikusság csaknem ötvenezres magyar ajkú közösségeiben.  A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a moldvai magyarság által megőrzött archaikus népi kultúra a Kárpát-medencét is meghódítva tovább él, mert azt "az őrzők, a csángó nép megóvta". Az évszázadokon át őrzött nyelv, hit és kultúra egyedülálló és erőt adó teljesítmény, amely hangsúlyossá teszi fokozott felelősségünket e veszélyeztetett értékek megvédésére - mutatott rá.   Répás Zsuzsanna szerint a feladat egyértelmű, felelősséggel, eredményesen és elkötelezetten kell előre vinni a magunk lehetőségei szerint a magyarság ügyét.  A kétnapos nemzetközi tanácskozás első napján előadást tart többek között Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki a moldvai csángók nyelvcseréjéhez szól hozzá a 2011-es népszámlálás tapasztalatai és előzetes adatai alapján. Iancu Laura, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa a moldvai csángók katolikus identitásának gyökereiről és hátteréről beszél, míg Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány vezetője a moldvai csángók magyar nyelvű hitéletének történetét tekinti át. Szó lesz még a moldvai csángók gazdasági migrációjáról, a moldvai csángó magyar csoportok Magyarországra való 1940-es évekbeli áttelepüléséről, és a csángók erdélyi irányított letelepedéséről. A pénteki napot egyházügyi kerekasztal-beszélgetés zárja.  Szombaton a moldvai oktatási program áll az eszmecsere középpontjában, illetve csángó fiatalok részvételével tartanak kerekasztal-beszélgetést. A tanácskozást Rejtőzködő Csángóföld mottóval Lakatos Demeter, Demse Márton, Duma András, Iancu Laura csángó művész verseiből és prózáiból, moldvai csángó énekekből, táncokból álló műsor zárja.  A nemzetpolitikai államtitkárság írásos összegzése szerint a moldvai csángók a Kárpát-medencén kívül, a magyar nyelvterület legkeletibb peremén élő népcsoport. A felgyorsuló asszimiláció ellenére még ma is 45-50 ezerre tehető a magyarul beszélők száma. Moldvában az 1950-es években néhány esztendeig tartó periódust kivéve soha sem volt magyar nyelvű oktatás. Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a magyar kormány és a magyar civil társadalom támogatásával iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás indult a csángó falvakban, ez ma a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai felügyelete alatt és szervezésben folyik. A program keretében jelenleg 25 moldvai faluban mintegy 2200 csángó gyermeknek oktatják a magyar nyelvet és a magyar irodalmat.(MTI)  
 ]]></description><pubDate>Fri, 11 May 2012 13:59:45 +0200</pubDate><category>Létkérdéseink</category></item><item><title>Az új román kormány programja ellen emeltek szót Brüsszelben a magyar EP képviselők</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2205</link><description><![CDATA[  A nemrégiben megalakult román kormány első lépései és programja miatt emeltek szót magyar képviselők az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, napirenden kívül felszólalva.   A fideszes Gál Kinga kijelentette: nem fogadható el, hogy a szocialista-liberális új román kormány első lépése a nemzeti kisebbségeknek biztosított jogok visszavonása legyen. Felháborítónak nevezte, hogy a kabinet azonnal elvonja a másfél milliós magyar kisebbség évek óta szorgalmazott és végre biztosított jogát a törvényesen megalakított önálló magyar karhoz a marosvásárhelyi orvosi egyetemen. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a kormány programjában a rendszerváltás óta először egyetlen szót sem ejtenek a nemzeti kisebbségekről, és hogy a kormány liberális párti vezetője a kisebbségi jogokat túlzott előjogoknak nyilvánítja.  Gál Kinga arról érdeklődött, hogy az EP szocialista és liberális frakciójának vezetői, „akik oly látványosan küzdenek ezekért a jogokért, sok esetben vélt jogsértések miatt", „most mit tesznek a valós jogsértések ellen". Ugyanezen kérdéskör kapcsán Sógor Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az új román kormány alakításához egy bizalmatlansági indítvány megszavazása vezetett, és az indítvány fő témája az önálló magyar nyelvű orvosi egyetemi kar létrehozása volt.  Mint fogalmazott, a kormány a másfél milliós magyar közösség „létét sem hajlandó tudomásul venni". Ezt veszélyes tendenciának nevezte, és óva intette a most hatalomra került pártok vezetőit, hogy a válságos időszakban „a magyar kisebbség elleni támadásokkal próbálják elterelni a figyelmet az ország problémáiról". (MTI)  
 ]]></description><pubDate>Fri, 11 May 2012 12:52:53 +0200</pubDate><category>Erdély</category></item><item><title>Magyarország szabadsága – Ulrich Schacht tiltakozó írása</title><link>http://iloapp.hunsor.se/blog/kitekinto?Home&amp;post=2204</link><description><![CDATA[  Miért olyan rossz az Orbán-kormány? – kérdi a hetente megjelenő német hírmagazin, a FOCUS legutóbbi, május 7-i számában Ulrich Schacht.   A hatvanegy esztendős író és teológus az NDK-ban született, 1973-ban „államellenes izgatás” címén hét év fegyházra ítélték. 1976-ban Nyugat-Németországba engedték a börtönből. 1976-tól 1992-ig az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) tagja volt. Svédországban él. Tiltakozását – ahogyan a lap nevezi – teljes terjedelmében közöljük.  Az Európai Bizottság szerint szankciót érdemel egy keresztény–nemzeti liberális kormány – a költségvetési mérleg arcátlan meghamisítása és a milliárdos adósság azonban nem.  Az Európai Bizottság szerződésszegési eljárást indított Magyarország ellen. Konkrétan arról van szó, hogy az Orbán Viktor vezette kormány, amely 2010 óta, szabad választások nyomán, abszolút többségben kormányoz, állítólag a Nemzeti Bank függetlenségét korlátozó, illetve az igazságügyben dolgozók nyugdíjkorhatárát 62 évre leszállító törvényeket bocsátott ki.  Ilyen, teljesen a magyar szuverenitás körébe tartozó „problémák” kapcsán felmerül az emberben, hogy nevezett bizottságnak, elnökével, Barrosóval, karöltve a Magyarország ügyében élesen fellépő igazságügyi biztossal, Redinggel együtt nem volnának-e komolyabb gondjai, gondoljunk csak a feneketlen fiskális hordóra, Görögországra, amely arcátlanul meghamisított gazdasági statisztikákkal szélhámoskodta be magát az eurozónába, majd a tönk szélére sodorta az EU-t, ami viszont csodálatosképpen nem vezet ahhoz, hogy zárolják a hiteleit, mint azzal Magyarországot fenyegetik. Bár Magyarország éppen most építi le következetesen az előző, szocialista kormányzat felhalmozta, gigantikus államadósságot. De aki így kérdez, az nem érti a konfliktust, amely az EU-bizottság kontra Magyarország példázatban az Orbán-kormány hivatalba lépése óta tart.  Nem léteznek valódi szerződésszegések Magyarország részéről. Létezik viszont egy Magyarország, határozott keresztény és nemzeti liberális öndefinícióval, lefektetve az új alkotmányban, amely felváltotta a régi, totalitárius-szocialistát, benne az Istenre hivatkozással, akár a németben, vagy a saját nyelv és kultúra hangsúlyozásával, akár a franciában, és ez a Magyarország alapvetően ellenkezik az EU univerzalista jellegű, neojakobinus boldogság-diktatúrává való politikai átalakításával. Ez ellen fúj riadót a baloldaliak és álliberálisok laicista-materialista haladás-Európája, és az agresszív posztnacionális térítő missziót folytató politika-média komplexum segítségével semmilyen rágalmat nem hagy ki Orbán és kormánya ellen.  Az a vád, hogy Budapesten jobboldali diktatúrát vezetnek be, még az ártalmatlanabbak közé tartozik. Németország közszolgálati médiájában Magyarország időközben Fehéroroszország egyfajta ikertestvérévé mutált. Más szóval: szemmel láthatóan sem Brüsszelben, sem Berlinben nincs határa a demagógiának. Az Európai Unió számára Magyarország esete vízválasztó: amennyiben továbbra is megpróbálja megnyirbálni Magyarország szuverenitását, végérvényesen bebizonyítja, hogy nem szabadelvű projekt, hanem a totalitárius kísértésnek való engedés veszélye. Magyarország megvédendő szabadsága ezért a miénk is.   Hudy Árpád fordítása nyugatijelen.com    
 ]]></description><pubDate>Fri, 11 May 2012 11:12:35 +0200</pubDate><category>Létkérdéseink</category></item></channel>
</rss>
