HUNSOR Kitekintõ

HUNSOR Kitekintõ

a szabad, független információs forrás ¤ emberjogi és kisebbségjogi figyelõ ::.

www.hunsor.se/hirfigyelo » HUNSOR Kitekintõ

Ezért vándorolnak ki Magyarországról

GazdaságPosted by administrator 2015-05-11 15:18:34
Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az EU második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja.

Magyarország az ötödik legalacsonyabb értéket produkálja az EU-ban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség terén - derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós átlag 24,60 eurót tett ki és 29,20 euróra rúgott az eurózónában 2010-ben. Az átlagértékek mögött rendkívül széles sávban szóródnak az egyes tagországok által produkált adatok, a két szélső érték között - 3,80 euró (Bulgária) és 40,30 euró (Dánia) - több mint tízszeres a szorzó. (Ha Norvégia EU-tag lenne, magasan vinné a pálmát a maga bőven 50 euró feletti értékével.) A munkáltatók által a munkaerőre kifizetett összegek negyede (24,40 százaléka) volt béren felüli tétel (adók, járulékok), míg az eurózónában meghaladta a 26 százalékot is. Itt is széles sávban szóródnak az egyes államokra jellemző átlagok, a szlovéniai nem egészen 16 százaléktól a több mint kétszer ekkora (33,1 százalék) francia értékig.
A bruttó kereseteket vizsgálva az látszik, hogy az EU-tagok között Dánia az első (25 euró/óra), a sereghajtó pedig - összhangban a gazdaság fejlettségét mutató más mutatókkal - Bulgária (1,50) és Románia (2,00). A legkisebb és a legnagyobb érték között az EU-ban közel 17-szeres a különbség, de ha az országok árszínvonala közötti különbséget is többé-kevésbé kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolunk, ötszörös differencia jön ki.

Az alacsony keresetűek, vagyis az adott ország átlagbérének legfeljebb kétharmadát keresők az EU átlagában 17, az eurózónában pedig 14,8 százalékos súllyal voltak jelen. A legnagyobb arányt Lettországban (27,8 százalék) találta az Eurostat jelentése, míg a skála másik végén Svédország (2,5 százalék) állt, de jól szerepelt még a 6 százalék körüli értéket felmutató Finnország, Franciaország és Belgium is. 2006 és 2010 között az alacsony keresetűek aránya a leginkább Máltán és Bulgáriában nőtt, több mint 3 százalékponttal, miközben Magyarország azon államok között volt - Portugália, Lettország, Görögország és Szlovénia mellett - a maga 2,1 százalékos csökkenésével, ahol mérséklődött a súlyuk.

A sor végén, már megint

Az, hogy Magyarország az EU legszegényebb államai közé tartozik, más statisztikák alapján is világos - az egy főre jutó GDP, az átlagbér és a fogyasztás persze annyira erősen összefügg, hogy nem is remélhetnénk más kimutatásokat. A háztartások fogyasztása tekintetében az EU-ban hátulról a 4. helyen állunk, vásárlóerő-paritáson számolva az unió átlagának mindössze 62 százalékát hozva.
Ami a szintén vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t illeti, Magyarország az uniós átlag 66 százalékán állt tavaly, amivel megint csak Romániát és Bulgáriát tudtuk felülmúlni, ráadásul EU-csatlakozásunk óta mindössze 4 százalékkal tudtunk közeledni az EU átlagához.
És bár tavaly csökkent a legszegényebbek aránya Magyarországon, sok tekintetben továbbra is az EU sereghajtói között állunk, ráadásul itt is az történt, hogy a visegrádi országokkal ellentétben az utóbbi éveket romló tendencia jellemezte.

A nemek közötti béregyenlőtlenség

Bár történt némi javulás, a nemek közötti béregyenlőtlenség továbbra is jelentős az EU átlagát tekintve: 2013-ban a nők átlagosan 16,4 százalékkal kerestek kevesebbet, mint a férfiak. A legnagyobb különbség, közel 30 százalék Észországban volt, az osztrák, cseh és német adat 22-23 százalék körüli, míg a lista másik végén Szlovénia, Málta, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Luxembourg, Románia és Belgium áll, 10 százalék alatti értékkel. A Magyarországon mért 18 százalék körüli érték a finnországihoz hasonló.

Az éves nettó keresetek pedig...

Ami az éves nettó kereseteket illeti, a versenyszféra átlagának 100 százalékát keresők Luxembourgban számíthatnak a legnagyobb átlagfizetésre (38 254 euró), míg a legkevesebbre, a luxembourgi érték tizedére Bulgáriában (4328 euró). Ugyanez a két ország áll a lista két végén, ha az egykeresős, kétszülős és kétgyermekes háztartásokat nézzük: az egyik szélső érték több mint 52 ezer euró, a másik pedig alig több, mint 4,3 ezer, a kettő között 12-szeres a szorzó. Utóbbi modellt kétkeresősre módosítva szintén Luxembourg viszi a prímet, közel 86 ezer euróval, gyerekek nélkül pedig 78,4 ezer euróval, míg Bulgáriában gyerekkel és anélkül is 7,8 ezer euró az átlag.

Az alacsony keresetűek adóztatására is kitér az összeállítás. Magyarország a 2013-as adatok alapján azon államok között van - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Románia, Lettország és Svédország mellett -, ahol a legnagyobb, 40 százalék feletti az adóék, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Itthon ráadásul jelentős növekedés is történt, a 2005-ös 43,1 százalékról 49-re - ez a belga 50 százalék után a második legnagyobb érték az EU-ban -, ami minden bizonnyal az egykulcsos szja bevezetésének tudható be.

Ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt annak terhe (plusz adófizetés illetve elvesztett juttatások), ha valaki a munkanélküliségből kitörve végre állást talált. Viszont épp az egykulcsos szja feltételei miatt következett be az, hogy az alacsony keresetű, egykeresős, kétgyerekes háztartások esetében a 2005-ös kevesebb mint felére, 31 százalékra csökkent annak a többlet-elvonásnak a mértéke, ami egy esetleges fizetésemeléssel jár együtt.

Tények Magyarországról

A 2005-ös 43,1 százalékról 49 százalékra nőtt a legkisebb keresetűek adóéke, vagyis a nettó kereset és a bérköltség aránya. Ez az 50 százalékot felmutató Belgium után a második legnagyobb érték az EU-ban.
Az éves nettó 3,2 ezer eurót sem elérő átlagkeresetnél csak a bolgár és a román érték kisebb. A legfőbb kivándorlási célpontnak számító Nagy-Britanniában ennél hatszor, Németországban és Ausztriában ötször nagyobb az átlagkereset.
Egy korábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy egy átlagos brit vagy német háztartás kétszer él jobban, mint egy magyar, miközben Magyarországon a harmadát-negyedét keresik a multik által dominált szektorok közé tartozó autógyártásban és kiskereskedelemben dolgozók annak, mint amekkora fizetésre a cégek anyaországi munkavállalói számíthatnak.
Az egy órára vetített teljes bérköltség tekintetében viszont az 5. legkisebb értéket produkálta 2014-ben Magyarország.
Csökkent az alacsony keresetűek aránya, 20 százalék alá - igaz, erre vonatkozóan csak 2006-2010 közötti adatokat közölt az Eurostat. (Napi)

  • Comments(0)//kitekinto.hunsor.se/#post3159