HUNSOR Kitekintõ

HUNSOR Kitekintõ

a szabad, független információs forrás ¤ emberjogi és kisebbségjogi figyelõ ::.

www.hunsor.se/hirfigyelo » HUNSOR Kitekintõ

45 ezerre csökkent a magyarul még beszélõ csángók száma

SzórványPosted by administrator 2011-03-08 21:42:42
A moldvai csángómagyarok oktatási programjának fejlesztését és kiterjesztését szorgalmazta az asszimiláció megállítása érdekében Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának hétfõi budapesti ülésén.

Solomon Adrián kiemelte: míg 2000-ben két helyszínen, ma már 24 faluban folyik magyar oktatási program, amelynek eredményeként sok gyermek jelentkezik magyar tanítási nyelvû intézménybe továbbtanulni. Mint elmondta, a 2010-2011-es tanévben 1860 gyermeket sikerült a programba bevonni, ugyanakkor szeretnének minél több gyermeket elérni, és minél több óvodás korú gyermekkel szeretnének foglalkozni. Kiemelte: még legalább 20-30 helyszínt szeretnének a programba bevonni, és további magyar házakat is szeretnének kialakítani. A magyarházak nem csak a gyermekek, hanem az egész falu életében nagyon fontos szerepet játszanak – mutatott rá.

Az elnök szorgalmazta azt is, hogy Bákóban, ahol a legtöbb csángómagyar él, egy oktatási-kulturális központot alakítsanak ki, és magyar nyelvû médiumok is mûködjenek Csángóföldön.

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója szerint ha nem indult volna el a csángó oktatási program, ma nem beszélhetnénk a Kárpátokon túli magyarságról. Az eredmények közé sorolta az Európa Tanács 2001-es témában megfogalmazott ajánlásait, hogy veszélyeztetettnek nyilvánították kultúrájukat. Ugyanakkor feltette a kérdést, hogy az elmúlt tíz évben az oktatási programot miért szinte kizárólag magyarországi forrásból valósították meg, miért volt elenyészõ a román forrás, s az RMDSZ miért nem lépett fel hatékonyan.
A jövõre nézve elengedhetetlennek tartotta Bákóban magyar nyelvû középfokú oktatási intézmény kialakítását. Megjegyezte: mára a korábbi 62 ezerrõl 45 ezerre csökkent a magyarul még beszélõk száma, és a korfája is meglehetõsen rossz ennek a népcsoportnak. A csángóügy egyben modell is, hiszen a Kárpát-medence magyarságának többsége szórványban él. Ha az alkalmazott megoldások sikeresek, akkor azok máshol is használhatók lehetnek – hangsúlyozta.

Pákozdi Judit, a Keresztszülõk a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület elnöke az elõrehaladott asszimilációra hívta fel a figyelmet. Megjegyezte: elõrelépéshez e téren magukra a csángókra is szükség van, ezért identitásukat erõsíteni kell.
Horváth Szilárd, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy jó lenne, ha minden magyarul tanuló csángó gyermeknek lenne egy befogadó családja Magyarországon. Elmondta: az alapítvány közel 300 millió forinttal támogatta a csángóföldi programot az elmúlt mintegy hat évben. Ugyanakkor úgy látta, a civil szférában még van tartalék, ezért a kezdeményezések, támogatási formák további bõvítését szeretnék elérni. Ezek között említette a Csángóföldön oktató tanárok, kiadványok, többnyelvû misekönyvek kiadásának támogatását. Fontosnak tartotta, hogy együtt tudjanak mûködni az állami szférával, az errõl szóló egyeztetések már megkezdõdtek.

A diószéni születésû, moldvai csángó keramikusmûvész Petrás Mária arról beszélt, elõször történik meg, hogy a magyar Országgyûlés asztalára kerül az ügyük. Kapcsolódva az elõtte elhangzott felvetésekhez, megerõsítette, helyzetükön nagyon sokat segítene ha magyar nyelvû médium mûködhetne Csángóföldön. A moldvai magyarságot úgy fosztották meg nyelvétõl és magyar nyelvû misétõl úgy, hogy soha nem kérdezték meg õket – mutatott rá, hozzátéve: hibás megközelítés lenne, ha most azt kérdezgetnék tõlük, hogy valóban magyarnak vallják-e magukat.

Kalmár Ferenc (KDNP) szintén arról beszélt, hogy nagyon fontos lenne magyar nyelvû rádió, vagy televízióadás elindítása, illetve az oktatási program bõvítése. A KDNP-s politikus elsõsorban a székelyföldi kapcsolatok terjesztésében lát lehetõséget. A bákói magyar ház felépítése szerinte kemény ellenállásba ütközik majd, de ennek ellenére – mondta – meg kell próbálni.

Szili Katalin, a bizottság független alelnöke problématérkép készítésére tett javaslatot, hogy valóban elérjék a nyelv és a kultúra megtartását Csángóföldön. Azt is kezdeményezte, hogy a finanszírozás ügyét késõbb tûzze napirendjére a bizottság. Szávay István (Jobbik) arra biztatta képviselõtársait, hogy hozzá hasonlóan vállaljanak keresztszülõséget egy-egy csángó gyermek támogatása érdekében. (Transindex)

  • Comments(0)//kitekinto.hunsor.se/#post1352
Next »