HUNSOR Kitekintõ

HUNSOR Kitekintõ

a szabad, független információs forrás ¤ emberjogi és kisebbségjogi figyelõ ::.

www.hunsor.se/hirfigyelo » HUNSOR Kitekintõ

Örök magyarellenesség Szlovákiából

FelvidékPosted by administrator 2014-09-18 09:42:46
Bejött a papírforma, marad a kettős állampolgárságot tiltó törvény Pozsonyban. Komolyan aligha gondolhatta bárki, hogy a magyaroknak igazat adó döntés születik a szlovák alkotmánybíróságon. Hiszen pozsonyi értelmezésben alapvetően magyar ügyként, nem alkotmányjogi vitaként merült fel a kérdés.

Amúgy mélyreható vizsgálódás nélkül is megállapítható, Szlovákia alaptörvényének kitétele, miszerint akarata ellenére senkit sem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától, összeegyezhetetlen egy olyan jogszabállyal, amely önkényesen vonja meg az állampolgárságot attól, aki felveszi egy másik államét. Nem akarta nevetségessé tenni önmagát a taláros testület azzal, hogy alkotmányosnak mondja ki a törvényt, így átlátszó alibizéssel, eljárásjogi okokra hivatkozva utasította el a panaszt.

A jogi vita a törvényről egyébként másodlagos kérdés. A négy évvel ezelőtt, Robert Fico első kormánya idején elfogadott jogszabály válasz volt a Budapesten megszavazott könnyített honosításra, és deklaráltan azért született, hogy meggátolja a felvidéki magyarokat anyaországuk állampolgárságának megszerzésében.

Hogy a rosszindulat, a félelem vagy a vegytiszta nacionalizmus vezérelte-e Ficóékat, tulajdonképpen mindegy. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a büntető jellegű törvénymódosítást 2010-ben majdnem egységesen fogadta el a pozsonyi parlament, a jelenlévő (a Magyar Koalíció Pártja nem vett részt az ülésen) képviselők közül mindössze heten voksoltak ellene, ebből négyen a Híd – Most magyar–szlovák vegyes párt honatyái voltak.

A törvény nem változott a jobbközép koalíció rövid kormányzása alatt sem, ami egyfajta konszenzust, ha úgy tetszik, szlovák nemzeti minimumot jelez a kérdésben. Ilyen körülmények között ad absurdum az sem zárható ki, hogy egy tisztességes, a jogállamiság szellemében születő, a Fico-féle jogszabályt alaptörvénybe ütközőnek minősítő alkotmánybírósági döntés esetén a pozsonyi politikum a törvénymódosítás helyett az alkotmány idevágó bekezdésének megváltoztatását választotta volna a jogi helyzet tisztázására.

A jogszabály antidemokratikus voltával persze a szlovák pártok, politikusok többsége tisztában van, és mivel eddig leginkább szlovákokat ért hátrány a tiltás miatt, a közeljövőben várható egy olyan korrigálás, amely a külföldön állandó lakcímmel rendelkezők számára lehetővé tenné a kettős állampolgárságot. Ebbe a kategóriába értelemszerűen nem esnek bele a könnyített honosítással élni akaró felvidéki magyarok.

Önámítás lenne most a helyzet megváltoztathatóságáról szónokolni. Az Európai Unió tagállami hatáskörbe sorolta az állampolgársági ügyeket. Ahogyan Magyarország szuverén módon döntést hozhatott az elsősorban a határon túli magyarokat érintő honosításról, úgy Szlovákia is tilthatja a kettős állampolgárságot. Nagy különbség ugyanakkor, hogy míg a magyar változtatás senkit nem érintett hátrányosan, addig a szlovák lépés kifejezetten a felvidéki magyarok ellehetetlenítésének céljából született.

Azon közösség ellen, amelynek létszáma száztízezerrel csökkent a kilencvenes évek óta, egyebek mellett azért, mert egy jó részük érezhetően belefáradt Pozsony állam- és nemzetépítő hevületébe, és egyfajta menekülési stratégiaként az asszimilálódást választotta. Bár Szlovákia lakosságának még mindig közel kilenc százaléka magyar, a kisebbség politikai képviselete jóval e százalékos arány alatt van, befolyása az országos politikára jelenleg a nullával egyenlő. Magyarország
támogatása fontos, de félő, hogy édeskevés a kialakult trend megváltoztatásához.

Szlovákia: visszadobták az állampolgársági törvényt

Továbbra is tiltott marad a kettős állampolgárság Szlovákiában, miután a szlovák alkotmánybíróság nem vizsgálja az ebben az ügyben benyújtott panaszt. A testület eljárásjogi okokra hivatkozott, ugyanis sem az igenlő, sem az elutasító döntés nem kapott többséget. A törvény által sújtott felvidéki magyarok szerint a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához. Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke a Hír TV-nek úgy fogalmazott: a döntés jelzi, mennyire bizalmatlan Szlovákia az ottani magyar kisebbség és Magyarország iránt.

Nem vizsgálja a szlovák alkotmánybíróság azt a 2011-es beadványt, amely a kettős állampolgárságot tiltó törvény alkotmányosságát kérdőjelezte meg. A testület hivatalosan azzal indokolta döntését, hogy sem a beadványt elutasító, sem az azt elfogadó álláspont nem kapott elegendő támogatást az ülésükön. A szlovákiai Magyar Közösség Pártja szerint ez álruhába bújtatott elutasítás, amelynek hátterében bizalmatlanság áll. „Nem lehet elbújni a mögé, hogy nem hozott döntést, mert döntést hozott azzal, hogy nem mondta ki, hogy az ellentörvény alkotmányellenes. Továbbra is él – jogi szempontból is – a borzasztó nagy bizalmatlanság Szlovákia szempontjából Magyarország felé és az itt élő magyar kisebbség felé. Hiszen Szlovákia 1997 és 2005 között lehetővé tette a határon túli szlovákoknak, hogy felvegyék korlátozás nélkül az állampolgárságot. Ezt a lehetőséget nekünk, felvidéki magyaroknak nem adja meg” – mondta a magyar közösség pártjának elnöke. Berényi József megjegyezte: a bizalmatlanság indokolatlan, hiszen számtalan szál köti össze a két országot. Ráadásul Magyarországnak csak Szlovákiával van ilyen problémája.

Szlovákia 2010 nyarán, a magyar parlament könnyített honosításáról hozott törvényére reagálva úgy döntött: elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. Azóta csaknem kilencszázan jártak így, köztük többtucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően. A döntést 2011-ben támadta meg a szlovák parlament képviselőinek egy csoportja.

Berényi József szerint az elutasítás ellenére nem adják fel, és nemzetközi színtéren próbálják majd továbbvinni az ügyet.

(MNO)



  • Comments(0)//kitekinto.hunsor.se/#post3139
Next »